Kevés olyan államfőjelöltje volt a Fidesznek, aki Schmitt Pálnál több vitát váltott volna ki a narancsfrakción belül. A sajtóba kiszivárgott Kövér-féle ellenérzésen túl azt azért az államfőválasztás előtt is érzékelni lehetett, hogy a Fidesz és a KDNP frakciói nem örülnek osztatlanul Pali bá' jelölésének és megválasztásának. Mi állhat hát Schmitt, és főleg az orbáni döntés mögött?Az amúgy elfogult és emiatt általában téves helyzetértékeléseket közzétevő politikai elemzők körében egy valamiben nagyjából egyetértés van: Schmitt Pál a végtelenségig hűséges Orbán Viktorhoz. Ezt a jellemvonását egyébként több fideszes képviselő is megemlítette a sajtó képviselőinek, de mit is takar ez a lojalitás valójában?
Nos, Orbánnak semmiféleképp nem kellett egy „erőskezű” államfő. Az erőskezű alatt csak annyit kell érteni, hogy a kormányfő nem szeretett volna olyan köztársasági elnököt, aki a nullánál több alkalommal él jogával, és a kétharmados többség révén Orbán által kézivezérelt parlament döntéseit visszaküldi a tisztelt háznak. Ez kommunikációs szempontból is zavart okozhat, hisz' egy ilyen többséggel már illene tökéletes törvényalkotási munkát végezni. Természetesen a kommunikációs ok csak az egyik, nem is a legfontosabb az érvek közül, sokkal inkább az, hogy az új alkotmányt megalapozó törvényeknek ne legyen kontrollja. Azaz, 100%-ig biztos lehessen Orbán, hogy elképzelései törvényerőre emelkednek.
Adott a kérdés: Sólyom erre nem lett volna alkalmas? Nos, minden bizonnyal a madárnevű államfő nem tartozik szorosan a Fidesz-maghoz, a 2006-os politikai válság idején tanúsított magatartása pedig arra enged következtetni, hogy a szocialista lobbi is könnyen talál utat hozzá. Ezen felül persze miért is kellett volna Viktoréknak bevállalnia egy kockázatot, akármilyen csekélyet is Sólyom miatt, amikor könnyen megtehetik, hogy saját emberüket ültetik be az államfői székbe, akit viszont biztosan bábként tudnak mozgatni.
A másik alaptézis, amikor egy kinevezést elemzünk az az, hogy nemcsak azt kell nézni, merre megy Schmitt Pál, hanem azt is, hogy honnan. Pali bá' köztársasági elnökké történő megválasztásával a házelnöki szék üresen maradt, ami egy újabb fegyver Viktor kezében. Bár tudjuk, hogy minden valószínűség szerint Kövér László kerül az országgyűlés elnöki székébe, a hírek mögé belelátók előtt azonban nem kétséges, hogy különböző lobbicsoportok küzdelme folyik most a színfalak mögött, és Kövér Lacán kívül is van alkalmas személy, akit jelölhet a Fidesz.
Végezetül: miért kellett egy „gyenge” államfőt ráerőltetni az országra? A kormány szerkezetéből és a sajtóba kiszivárgott, közvélemény-puhítónak is felfogható hírek szerint a két év múlva érvénybe lépő új Alkotmány hazánkat félelnöki rendszerré változtatja, amit mindenképp egy államfőválasztásnak kell követnie. Schmitt pedig jó fiú lesz, és nem fog Orbán útjába állni, szépen visszavonul majd, hogy Viktor lehessen a félelnöki rendszerbe belépő Magyarország első államfője.
Kérdés, hogy mindez jó-e nekünk, magyaroknak? Nos, az államfői jogkör megerősítése, főleg ha a köztársasági elnököt - a félprezidenciális rendszerekben megszokott módon - a nép fogja választani, nem biztos, hogy rosszat hoz nekünk. Az, hogy Orbán Viktor lesz az államfő, nem túl kecsegtető, azonban ne feledjük, a rendszer még könnyen fordulhat ellenük is. Márpedig egy hazájához hű magyar államfői székbe juttatása olyan fegyvertény lehet, ami a parlamentet – bármilyen jellegű összetétele is legyen neki – képes blokkolni.
A Jobbiknak van most a legkönnyebb dolga: kényelmesen hátra kell dőlni, és végignézni, ahogy a különböző lobbicsoportok új rendszerre való felkészülésük során szépen semlegesítik egymást.
És akkor jöhet Morvai Krisztina vagy Dr. Gaudi-Nagy Tamás államfőjelöltsége, vagy miért is ne? – Vona Gáboré.
Florian Geyer
(Kuruc.info)
