Az uniós országok sorra költségvetési megszorításokat vezetnek be, hogy visszatérjenek a 3 százalékos államháztartási hiánycélhoz, ezért az euróövezet esetleges felbomlásának esélye most nemhogy nő, hanem egyenesen csökken - mondta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
A napokban egyre több brit gazdasági szakértő annak a véleményének adott hangot, hogy komolyan szóba jöhet az eurózóna felbomlása.
"Bár megvan az esélye annak, hogy a görögökhöz hasonlóan más országok - elsősorban Spanyolország - is hasonló helyzetbe kerüljenek, ugyanakkor azt lehet látni, hogy az egész eurózónában nő a költségvetési fegyelem" - húzta alá.
Kifejtette: befektetési szempontból az látható, hogy ha nő a kockázat az eurózónában, akkor minden nagyobb hozamot biztosító kockázatos eszköz gyengülni fog. Ez azt jelenti, hogy a piac elmozdult az óvatosabb eszközök, a betétek, a rövid távú állampapírok, a pénzpiaci alapok és tőkevédett alapok irányába, amelyek nagy eséllyel meg tudják őrizni a befektetett tőkét. Emellett a nyersanyag befektetések, a nemesfémek piacának kedvezhet az unión belüli bizonytalanság.
A szakember biztos abban, hogy amíg Németország hajlandó áldozatokat vállalni a stabilitás megőrzése érdekében, nem fog felbomlani a közös valutaövezet.
"Az első negyedévben, ha kis mértékben is, de bővült az unió gazdasága, ami azt mutatja, hogy van esély a tagországok potenciális gazdasági növekedésére. Természetesen, ha több ország is adósságválságba kerül, Németország valóban komolyan megfontolhatja, hogy kilép az euróövezetből, ez azonban nagyon kedvezőtlen hatással lenne a piacra, és akár komoly globális recessziót generálhatna" - fűzte hozzá a szakember.
Kiemelte: az eurózóna széthullásának esélye nagyon kis valószínűségű, hiszen mindenkinek az az elsődleges érdeke, hogy ne történjen meg ez az esetleges fordulat.
(MTI nyomán)
