Feladta 130 napos éhségsztrájkját az a kubai aktivista, aki a politikai foglyok szabadon bocsátásáért küzdött. Sztrájkjának vélhetően szerepe volt abban, hogy a kubai kormány a következő hónapokban 52 ellenzékit enged szabadon. A döntésnek köszönhetően Kubának az Európai Unióval is javulhat a viszonya.

Felfüggesztette 130 napja tartó éhségsztrájkját Guillermo Farinas ellenzéki aktivista, miután a kubai kormány szerdán bejelentette, hogy 52 politikai foglyot engednek szabadon a következő hónapokban - jelentette a BBC. Az első öt embert már szerdán kiengedték a fogságból. Kuba és a spanyol külügyminiszter megállapodott abban, hogy a szabaduló egykori ellenzékiek Spanyolországba távozhatnak.

A pszichológus végzettségű Farinas azért kezdett éhségsztrájkba az év elején, hogy elérje a kubai börtönökben fogva tartott 26 beteg ellenzéki politikus, író szabadon engedését. Hasonló célokért küzdött Orlando Zapata Tamay is, aki az év elején 85 nap éhségsztrájk után belehalt az éhségsztrájkjába. Farinas az ő halála után szánta rá magát az éhségsztrájkra, de miután márciusban összeesett a Santa Clara-i otthonában, korházba szállították és mesterségesen táplálták. Orvosai a múlt hét végén már arról beszéltek, hogy akár napokon belül meghalhat.

A szerdai bejelentést követően az első öt embert már szabadon engedték. Kuba és a spanyol külügyminiszter megállapodott abban, hogy a szabaduló egykori ellenzékiek Spanyolországba távozhatnak. A bejelentés után a spanyol külügyminiszter arra kérte az Európai Uniót, hogy enyhítse a Kubához fűződő viszonyát.

Az EU és Kuba együttműködése 2003-ban szakadt meg, amikor az úgynevezett fekete tavasz idején elfogtak, majd többéves szabadságvesztésre ítéltek 75 ellenzékit. Válaszul Brüsszel szankciókat léptetett életbe a szigetország ellen, amelyeket csak 2008-ban törölt el, hogy ezzel is demokratikus reformokra ösztönözze Raúl Castrót, aki ekkor vette át a hatalmat bátyjától, Fideltől.

Kuba azonban újra feketelistára került, amikor egy éhségsztrájkoló fogoly meghalt idén februárban. A kritikák kereszttüzében a rezsim még több embert vett őrizetbe, és elutasított mindenféle "nyugati beavatkozást". Raúl Castro áprilisban még azt hangoztatta, hogy sohasem enged az európaiak és az amerikaiak zsarolásának, akiket azzal vádolt meg, hogy támogatják Guillermo Farinas éhségsztrájkját, aki a beteg politikai foglyok szabadon engedéséért harcol.

(origo)