Muhámmád Huszejn Fadlalláh ajatolláh. Életének 75. évében elhunyt Muhámmád Huszejn Fadlalláh ajatolláh, a Hizbullah libanoni síita szervezet alapítója és szellemi vezetője. Az iszlám világban liberális fölfogású vallási döntvényhozónak számító Fadlalláh tagadta Izrael létjogosultságát, meghirdette ellene a fegyveres harcot, miközben a muszlimoknak megtiltotta, hogy kivegyék részüket Amerikának az iszlám országok ellen viselt hódító háborúiból. Életében többször követtek el ellene merényletet.

Bejrútban súlyos májbetegségben, illetve a korábban elvégzett sikertelen szívműtétek következtében, életének 75. évében elhunyt Muhámmád Huszejn Fadlalláh ajatolláh (السيد محمد حسين فضل الله) a Hizbulláh libanoni síita fegyveres szervezet és politikai párt egyik alapítója és legfőbb szellemi vezetője.
Muhámmád Huszejn Fadlalláh ajatolláh a síita iszlám egyik legszentebb városában, az iraki Nádzsefben született 1935-ben. Nádzsef városról tudni kell, hogy itt van eltemetve Áli Bin Ábí Táleb, a síita irányzat megalapítója, az első imám. Fadlalláh édesapja, Ábd er-Ráúf Fadlalláh az izraeli határhoz közeli dél-libanoni Bint Dzsebejl (بنت جبيل) nevű város környékéről vándorolt ki, majd telepedett le teológiai tanulmányok céljából az iraki Nádzsef városában.

Fadlalláh tizenhat éves korában látogatott el először édesapja szülőhazájába, Libanonba, ahol mindjárt nagy hatással volt rá az ottani síita iszlám társadalmi, politikai és nemzeti küldetéstudata. Az ifjú azonnal bekapcsolódott a libanoni küzdelmekbe, s tette ezt akkoriban leginkább a költészet fegyverével. Az iraki Nádzsefben előbb a hagyományos iszlám Korán-iskolában, a Kuttábban (كتاب), majd később az ettől modernebb pedagógiai módszereket követő felsőbb iskolákban végezte, elsősorban az iszlám tudományokkal foglalkozó tanulmányait.

Mindössze 31 éves volt, amikor a Nádzsefben elvégzett tanulmányai után 1966-ban vallási tanítóként tért vissza édesapja szülőhazájába, Libanonba, ahol először Bejrút Náb'á nevű külvárosában egy síita közösség elöljárója és irányítója lett. Bejrútban később megalapította az Iszlám Jogtudományi Intézetet, amelynek egyik hallgatója Rádzseb Hárb sejk, a Hizbulláh szervezet ideológiai alapjainak lefektetője volt.

A mecsetben tartott erősen politikai töltetű hitszónoklatai (hutbá - خطبة) során Fadlalláh ajatolláh az iszlámellenes, terjeszkedő, cionistabarát nyugati imperializmus ellen alkalmazandó lépések szükségességét hangsúlyozta, miközben a közös cél elérése érdekében fölhívta hallgatósága figyelmét a szunnita és a síita iszlám közti párbeszéd fontosságára. Életében több tucat vallásjogi, vallásfilozófiai könyvet és verseskötetet írt.

Fadlalláh ajatolláh fölbőszítette a hagyományosan férfipárti iszlám vallás vezetőit egyes fátváival (vallásjogi döntvény - فتوى), például azzal, amelyben megengedi az asszonyoknak, hogy önvédelemből visszaüssenek az őket megverő férjeiknek. Szociális segélyezőhálózatot is létrehozott Libanonban, s ezen belül több tucat gyógyászati és oktatási központot. Életében többször is megkísérelték kioltani az életét, így például 1985-ben Bejrútban a CIA autóba rejtett pokolgéppel akarta eltenni láb alól, de a gyilkossági kísérlet kudarcot vallott.

Muhámmád Huszejn Fadlalláh ajatolláh a Hizbulláh libanoni síita szervezet egyik alapítója, majd haláláig a legfőbb szellemi vezetője volt, aki hitszónoklataiban és tanulmányaiban vallási alapokon tagadta Izrael létjogosultságát, s ezért híveit a cionista állam elleni fegyveres harcra szólította föl. A 2001. szeptember 11. merényletet elítélte, de nem sokkal később kiadott egy vallási döntvényt (fátvá), amelyben megtiltotta a muszlimoknak, hogy bármilyen módon kivegyék részüket Amerikának az egyes iszlám országok (Irak és Afganisztán) ellen vívott hódító háborújából.

Júszef el-Kudszi – Kuruc.info