Tíz percnyi beszédre kaptak lehetőséget a köztársaságielnök-választás előtt a jelöltek. Balogh András bangkoki nagykövet, akit az MSZP 59 képviselője jelölt a posztra alig kilenc és fél perc alatt összefoglalta, mit gondol a köztársasági elnök szerepéről, és mit tenne megválasztása esetén.

Balogh hangsúlyozata, hogy a szocialista frakció annak tudatában jelölte, hogy független, pártatlan köztársasági elnök szeretne lenni, legfontosabb feladatának pedig a közös nemzeti érdekek következetes képviseletét és az alkotmányos rend tiszeletben tartását tartaná. Utóbbinak szerinte az a feltétele, hogy olyan alkotmány legyen érvényben, amelyet minden állampolgár tisztel. Kijelentését a szocialista frakció tapssal jutalmazta, és akkor is megtapsolták, amikor azt mondta, kötelességének tartja a demokratikus értékek melletti kiállást, az egyéni és kollektív szabadságjogok, a sajtó- és véleménnyilvánítás szabadságának maradéktalan biztosítását.

A demokrácia érték, de a magyar állampolgárok közül sokan nem képesek vele élni, mert az egyenlő jogokhoz nem társulnak egyenlő lehetőségek - mondta Balogh, aki szerint különösen fájdalmas, hogy a társadalmi egyenlőséget sokan már gyerekkorukban megtapasztalják, vagy az, hogy sokan egy becsületesen ledolgozott élet után alig kapnak nyugdíjat.

Balogh szerint a köztársasági elnök feladata, hogy a társadalom lelkiismereteként felhívja a figyelemet a nehéz vagy kilátástalan helyzetben élőkre, és kötelessége állást foglalni a teljes foglalkoztatás mint elérhető cél mellett. Kossuth Lajost idézte, aki szerinte már másfél évszázada is arra figyelmeztetett, hogy az érdekellentétek és a széthúzás lehetetlenné teszi a gazdasági fejlődést, pedig a nemzetnek szüksége van a megbékélésre és a nyugalomra.

"Szörnyű, hogy a vesztes, a lúzer gúny tárgya" - mondta Balogh, aki szerint a köztársasági elnöknek a vesztesek oldalán kell állnia, mert "ez nem valamiféle szégyen". A parlamenti többség ezt a kijelentését - csakúgy, mint korábban Kossuth Lajos és a teljes fogalalkoztatottság emlegetését - hangos morajjal fogadta. 

Fontosnak nevezte Balogh a határon túli magyarok melleti kiállást, de hangsúlyozta: a határokat megváltoztathatatlannak tarjta. Kiállt "az elmúlt húsz évben kialakult" külpolitikai irány mellett, azt mondta, Magyarországnak a szuverenitása megőrzése mellett fontos kihasználnia az uniós és atlanti szerződésekben rejlő lehetőségeket.

Beszédét azzal zárta, hogy képzeletében olyan Magyarország él, ahol működik a demokrácia, gyors és fenntartható fejlődés van, ahol öntudatos, büszke és mosolygós emberek élnek - ezért dolgozna köztársasági elnökként, és ehhez a munkához kéri a képviselők támogatását.

(origo)