A javaslat azzal indul, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium koordinálása mellett jöjjön létre az illetékes kormányzati szervek, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a szükséges szakértők és tanácsadók, valamint a biztosítási szakma képviselőinek részvételével működő szakértői bizottság (munkacsoport), amely a tények és lehetőségek feltárását követően javaslatokat dolgoz ki a katasztrófakockázatok kezelésére és hosszú távú működtetésére.

A munkacsoport első lépésben összegyűjtené a különböző minisztériumok, hivatalok, biztosítók és kutatóintézetek által kezelt katasztrófaadatokat – árvíz, vihar, jégverés –, amelyek a lakásokban, az infrastruktúrában, illetve a mezőgazdaságban tettek kárt eddig. Ezután meg kell vizsgálni, hogy ezek enyhítésére miként volt képes a katasztrófavédelmi, az EU szolidaritási, a Wesselényi Ár- és Belvízvédelmi-, valamint az agrártámogatási alap, illetve miként hasznosult az erre fordított egyéb állami, önkormányzati pénz. Ezt követi a kockázatok jövőbeni becslése, tekintettel a globális környezeti változásokra.

A csoportmunka végeredménye egy kizárólag katasztrófaeseményekre kiterjedő, alacsony díjú kötelező alapbiztosítás bevezetése lenne a lakóingatlanokra. Ezt a biztosítást a piaci biztosítók köthetnék meg, de létrehozható erre egy külön nemzeti biztosító is. Mindkettőre van példa a nemzetközi gyakorlatban, hiszen harminc országban kötelező kötni ilyen minimális katasztrófabiztosítást.

Ezzel megszűnne az a lakossági öngondoskodás ellen ható, kényszer szülte állapot, amely – károk esetén, az egyes lakóingatlanok állami segélyből való helyreállításával – még azokat az állampolgárokat is a meglévő biztosításuk lemondására ösztönzi, akik korábban saját maguktól biztosítást kötöttek a vagyonukra.

A lakóingatlanokra vonatkozó kötelező biztosítás bevezetését követően az állam jelenlegi segélyező szerepe megszűnne. Aki nem köti meg a kötelező lakásbiztosítást, az államtól nem kaphatna segítséget. Mindezzel párhuzamosan szociális alapokon nyugvó lakásbiztosítás-támogatási rendszert dolgoznának ki. Aki nem tudja kifizetni a minimális biztosítást, az támogatást kapna ehhez.

A rendszerbe új építési szabályok is beépülnének. Például cölöpalapozás, magasföldszint előírása az ár- és belvízveszélynek fokozottan kitett területeken. Az állami vagyonra pedig a kockázatfinanszírozás nemzetközi példáit ajánlja a MABIASZ. Az olykor egy-egy országnál is nagyobb vagyonnal rendelkező nemzetközi nagyvállalatok kialakították a katasztrófa okozta károk kezelésének technikáit, ezeket lehetne átvenni – fejeződik be a szakmai szervezet javaslata.

(MTI)