Bár korábban egy jogvédő szervezet azt kérte Sólyom László köztársasági elnöktől, hogy küldje az Alkotmánybírósághoz, az államfő aláírta a Btk. szigorítását. A törvénymódosítás bevezeti a három csapást, így akár életfogytiglani büntetést is kaphat, aki harmadszor követ el erőszakos bűncselekményt. A törvény a jövőben szigorúbban bünteti a tanárokra támadókat is.

Sólyom László köztársasági elnök aláírta a büntető törvénykönyv (Btk.) több módosítását, amelyet a Fidesz és a KDNP képviselőinek javaslatára június 8-án fogadott el az Országgyűlés. A jogszabály, amely a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, a Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg. A módosítást 253 kormánypárti igen, 61 szocialista és LMP-s nem szavazattal és 45 jobbikos képviselő tartózkodása mellett fogadta el a parlament.

A törvénymódosítás bevezeti az úgynevezett három csapást, vagyis sokkal szigorúbban, esetenként életfogytiglani büntetéssel bünteti a többszörös, erőszakos visszaeső bűnelkövetőket. Kétszeresére emelte "a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény" büntetési tételének felső, ha azok közül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény. Visszaállította a "középmértékes büntetést", amely szerint a bíróknak a törvényben szereplő büntetési tételek közepéhez képest kell súlyosabb vagy enyhébb ítéletet kiszabni.

A Btk. módosítása szigorúbb szankciókat rendelt el azok tekintetében, akik pedagógusokkal szemben követnek el erőszakos bűncselekményeket. Az új szabályok szerint nem csak holokauszt tagadása, hanem általában a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása is büntethető.

A változtatások miatt több parlamenti frakció és civil szervezet - köztük a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar Antifasiszta Liga, a Magyar Demokratikus Charta és a MEASZ - is tiltakozott. A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben arra kérte Sólyom László államfőt, hogy előzetes normakontroll céljából forduljon az Alkotmánybírósághoz a "három csapás" néven ismertté vált törvényt ügyében.

(MTI)