Az eurót eredendően hibás konstrukciónak tartja Soros György, aki szerint a német költségvetési politika akadályozza az euróövezeti tagországokat versenyképességük helyreállításában.

Az euró nem egységes egészként jött létre, mivel a Maastrichti Szerződés csak a monetáris uniót teremtette meg, de elmulasztotta a politikai unió létrehozását. "Az euró eredendően hibás konstrukció" - mondta Soros György a Die Zeit hetilapnak adott interjúban, ami a lap csütörtöki számában jelenik meg.

A magyar származású nemzetközi nagybefektető élesen bírálta Németország Európai Unióval szembeni magatartását is. "Azzal, hogy ragaszkodik a prociklikus politikájához, Németország magát az Európai Uniót sodorja veszélybe. Tudom, ez súlyos vád, de sajnos megalapozott" - mondta Soros György, aki az euró összeomlásának lehetőségét sem tartja kizárhatónak. (A prociklikus politika leegyszerűsítve azt jelenti, hogy fellendülés idején az állam növeli a kiadásokat és csökkenti az adót, kedvezetőlen gazdasági környezetben pedig megszorításokat vezet be.)

Németország a fókuszban

Soros szerint Németország szerepet játszik a válság elmélyítésében. "Történelmi okokból Németország jobban fél az inflációtól mint a recessziótól. A világ többi részén ez pont fordítva van" - mondta a befektető. Szerinte a költségvetési deficit csökkentésével, akadályozva a béreknek az euró megcsappant vásárlóerejét kompenzáló emelését Németország a többi tagország versenyképességének helyreállítását akadályozza.

Soros György arra szólította fel az európai országokat, hogy a gazdasági növekedés ösztönzésével lábaljanak ki a válságból, majd vizsgálják felül és erősítsék meg az euró pénzügyi struktúráját. "Ezt nem lehet megtenni a németek vezető szerepe nélkül" - hangsúlyozta. Az euróövezeti pénzügyi válságnak van egy fiskális és egy banki komponense, s az utóbbi még csak most közelít a "klimax felé" - tette hozzá az üzletember.

Elfogadható lenne a bankadó

Soros György bizonyos feltételek mellett elfogadhatónak tartja a bankok különadóját és egyes pénzügyi tranzakciók megadóztatását egy határozott időre. "Amikor a bankok alultőkésítettek, akkor nem lenne szabad pénzt elvonni tőlük. Középtávon azonban lenne értelme a bankok átmeneti megadóztatásának. Hatalmas károkat okoztak. Miért kellene ezt másoknak megfizetni?" - tette fel a kérdést.

Soros szerint komolyan megfontolandó a pénzügyi tranzakciók megadóztatásának elképzelése is, mivel a likviditás csökkentése a javára válna a piacoknak és az államoknak is jól jönne egy kis többletbevétel. Gyakorlatilag ez a hozzáadott érték megadóztatásával, egy fajta áfa kivetésével lenne egyenértékű. Ezt a lépést azonban "sajnos" egyetlen ország sem teheti meg egymagában, mert akkor az ügyletek csak átvonulnának egy másik piacra. "A dereguláció szabályos vírusként terjedt át egyik országról a másikra. A szabályozás szigorításában viszont az államoknak együtt kell működniük. Ez viszont nem lesz könnyű, mert mindegyiküket más érdek mozgatja" - mondta.

Többet kell növekedésre fordítani

Soros György véleménye szerint a világ nagy hitelezőinek, elsősorban Németországnak és Kínának sokkal többet kellene tennie a krízis leküzdése érdekében, nevezetesen "többet kellene költenie a növekedésre". A világgazdaság legnagyobb problémája az alacsony kereslet és a magas munkanélküliség. "Ha senki nem tesz ez ellen, akkor ördögi körbe kerülünk" - közölte Soros, aki a legnagyobb veszélyt nem a költségvetési hiányban, hanem a kereskedelmi bankok könyveiben látja.  

"Valójában Európában nem valutaválsággal és államháztartási válsággal állunk szemben, ahogy azt sokan gondolják, hanem a bankrendszer krízisével" - mondta Soros, aki úgy látja, ha az európai bankrendszert rendbe tennék és feltőkésítenék, akkor nem lenne spanyol válság sem. A spanyol államadósság lényegesen alacsonyabb számos más európai országénál és állam csak azért nem jut pénzhez, mert a bankoknak sincsen. Nagytakarítás nélkül a bankrendszerben nem javulhat a helyzet. Egyetlen bank sincs rákényszerítve könyvei kitakarítására, holott "ennek elkerülhetetlenül meg kell történnie" - jelentette ki Soros György.

Német és francia bankok nagy tételekben tartanak birtokukban spanyol államkötvényeket, amelyek már jóval kevesebbet érnek eredeti értéküknél. "A bankok gyakorlatilag fizetésképtelenek, de legalábbis súlyosan alultőkésítettek. Friss tőkére lenne szükségük" -mondta a pénzügyi szakember. Szerinte ennek a tőkének abból az európai válságalapból kellene jönnie, amit éppen az államok megsegítésére hoztak létre. Soros György ezt a tökét a kereskedelmi bankoknál helyezné el. "A bankok feltőkésítésével az államokat is megsegítjük, mivel könnyebben ki tudják majd helyezni kötvényeiket" - mondta az üzletember.

(MTI)