A kettős állampolgárság a kelet-közép-európai térségben szokásos, bevett intézmény az identitás és érzelmi kötődés kifejezésére, így Zágrábnak nem okozott problémát a magyar állampolgársági törvénymódosítás - válaszolt Ivo Josipovic horvát elnök az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ülésén két magyar országgyűlési képviselő, Harangozó Gábor (MSZP) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) ezzel kapcsolatos kérdésére.

A strasbourgi székhelyű összeurópai intézmény, amely az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartásán őrködik a 47 tagállamban, hétfőtől tartja parlamenti közgyűlési ülésszakát, és a nyitónapon Josipovic volt a fórum vendége. Beszédének elhangzása után a horvát államfő kérdésekre válaszolt.

Harangozó és Gaudi-Nagy egyaránt a kettős állampolgársággal kapcsolatos álláspontjára volt kíváncsi. A két magyar képviselő utóbb telefonon egybehangzóan arról tájékoztatta az MTI brüsszeli tudósítóját, hogy Josipovic a közösséghez tartozás, az identitás kifejezésre juttatásának lehetőségeként értékelte a kettős állampolgárságot, és úgy vélekedett, hogy ennek biztosítása stabilizáló hatást gyakorol a térségben.

Gaudi-Nagy Tamás ehhez hozzáfűzte: a horvát államfő szerint az önrendelkezési jog stabilizáló hatást gyakorolt akkor is, amikor Jugoszlávia széthullása nyomán önálló államok alakulhattak, így Horvátország is az önrendelkezési elv érvényesülésének köszönheti létét. Mind a szocialista, mind a jobbikos képviselő beszámolt arról, hogy Ivo Josipovic a regionalizmus erősítésében, a régiók önálló szerepének bővítésében jelölte meg a további előrelépés irányát - anélkül, hogy kifejezetten az autonómia szót használta volna.

Beszédében egyébiránt a horvát államfő azon meggyőződésének adott hangot, hogy országa már az EU-csatlakozási tárgyalások végső szakaszában tart, és ígéretet tett azoknak a feltételeknek a teljesítésére, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Horvátország az unió 28. tagállama lehessen.

Gaudi-Nagy Tamás emlékeztetett: a horvát elnöknek az önrendelkezésről kifejtett pozitív véleménye éles ellentétben áll a feloszlás előtt álló Nyugat-európai Unió (NYEU) múlt heti párizsi közgyűlésén hozott állásfoglalással. Ott leszavazták Gaudi-Nagy javaslatát, amely arra irányult, hogy Szerbia EU-csatlakozásának feltételéül szabják a területi autonómia biztosítását a magyar közösség és minden más, Szerbiában elő nemzeti kisebbség számára. A fő ellenérv a Jobbik képviselője szerint az volt, hogy egy ilyen feltétel ellentétes lenne az összeurópai integrációs folyamatokkal, dezintegrációt és instabilitást eredményezne.

Harangozó Gábor arról tájékoztatta az MTI-t: volt olyan javaslat, hogy tűzzék az ET parlamenti közgyűlési ülésszakának napirendjére a magyar állampolgársági törvény módosítását, mert az "destabilizáló hatású lehet". A kérdést végül nem tűzték napirendre.

(MTI)