Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkára a javaslat szükségességét a rendszer rossz működésével indokolta. Szerinte az ellátás színvonala és egyenletessége a liberalizációval romlott: míg a városokban százával létesültek új gyógyszertárak, a vidéki beteg ellátása ellehetetlenül. Az államtitkár szerint a beteg érdeke, hogy ott nyíljon és működjön gyógyszertár, ahol arra a szükség van, és nem ott, ahol az befektetői érdeket szolgál.

A Gazdasági Versenyhivatal adatai azonban mást mutatnak: négyszázzal több patika működik Magyarországon, és 500-600-zal nőtt a patikán kívüli árusítóhelyek száma. Zenisek Andrea a GVH kommunikációs csoportvezetője lapunknak elmondta, hogy a patikaliberalizációnak az elérhetőségen túl egyéb előnyei is voltak. "Jelentősen nőtt a patikák közötti szolgáltatásbeli versengés" - fogalmazott példaként említve a házhoz szállítás és netes rendelés lehetőségét.

A kommunikációs csoportvezető szerint az ötezer főnél kisebb települések kivételével mindenhol nőtt a patikák száma. Ugyan megfigyelhető egyfajta koncentrálódás is, de összességében pozitív következményei voltak a patikaliberalizációnak - mondta.

Offshore cégek az egészségügyben is?

Szócska Miklós úgy vélekedett, hogy a moratórium meghirdetése azért is szükséges, mert egyes gyógyszertárak tulajdonosi struktúrájában offshore cégek is megjelentek. Ez pedig nemkívánatos, mert az ilyen vállalkozásokban a gyógyszerész személyes és tulajdonosi felelőssége alig érvényesíthető.

Jelenleg 150 új patika alapítási kérelme fekszik a hatóságok asztalán. A működési engedéllyel rendelkezőkre nem vonatkozik a moratórium, rájuk a jelenlegi szabályozás érvényes.

Amennyiben valamelyik településen lakossági érdekből szükség van új gyógyszertárra, ott továbbra is engedélyezik az alapítást. Az államtitkár kijelentette, hogy akik a vény nélkül kapható gyógyszereket forgalmaznak a benzinkutaknál vagy a különböző kereskedelmi központokban, folytathatják a tevékenységüket.

Mindössze hat patika zárt be - Ez lenne a tömeges csőd?

A patikaliberalizációnak egyértelműen voltak pozitív hozadékai - állítja Szabó Ferenc a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke, aki szerint nincsenek alátámasztva számokkal a liberalizáció-ellenes érvek. Példaként említette, hogy tömeges patikabezárásokat emlegetnek az ötezer főnél kisebb falvak esetében, holott mindössze hat patikával van kevesebb ezeken a településeken, mint három évvel ezelőtt.

A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége azt is kifogásolja, hogy az államtitkár korábban kijelentette, hogy tárgyalni szeretne a szakmai szervezetekkel, de a moratóriumról szóló bejelentést nem előzték meg egyeztetések.

Szabó Ferenc szerint a szabad patikaalapítás mindenképpen előnyös a lakosság számára is, hiszen a piac sok szereplője miatt nő a szolgáltatási verseny. "Emellett területileg is jobban alkalmazkodik az igényekhez a liberalizált piac, mint a mesterségesen szabályozott" - tette hozzá.

Az államtitkár szavaira reagálva az elnök elmondta, hogy a szövetség üdvözli a kormány törvénymódosítási terveit a gyógyszer-kiskereskedelemre vonatkozóan. Ugyanakkor az a véleménye, hogy a lakosság gyógyszerellátásának biztonsága jelenleg is garantált mind a gyógyszerész, mind a szakmai- pénzügyi befektetők által tulajdonolt patikák esetében.

Kétségtelen ugyanakkor - mondta az elnök, - hogy a gyógyszertárak pénzügyi helyzetét rendezni szükséges, hiszen a szektor jelenleg is mintegy 10 milliárd forint lejárt kintlévőséggel rendelkezik. Ennek azonban a szövetség piac-konform megoldását preferálná a szakmai érvekkel nem kellően alátámasztott korlátozások helyett.

Szabó Ferenc sem tartja támogatandónak off-shore cégek megjelenését a gyógyszertárak működtetői között, ám nem tud arról, hogy jelentős számú ilyen vállalkozás lenne, illetve, hogy ezek száma az utóbbi években növekedett volna.

A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének csak egyetlen kérése maradt: bárhol, bármikor, de szeretnének tárgyalni a kérdésben.

A liberalizáció előnyei

A gyógyszertárak 1990 és 2007 között, a kiskereskedelem minden más területétől eltérő módon egy versenytől védett környezetben működtek. Ez azt idézte elő, hogy aki tudott patikát privatizálni korábban (1994-1996) között , vagy zöldmezős beruházás keretében alapítani, az lett gyógyszertár tulajdonos.

Mindez azt is eredményezte, hogy a szakma csak nagyon szűk rétegének adatott meg, az hogy a szakmája csúcsát jelentő gyógyszertár vezetői pozíciót elérhesse. A gyógyszerészek nagy többsége ebből ki lett rekesztve.

A liberalizáció új munkahelyeket teremtett a gyógyszertárakban, sok száz kolléga tért vissza a gyógyszerellátásba más területekről, úgy hogy még a szakmai előre lépés lehetőségét is megkapta. A szabad patikaalapítás a fiatal gyógyszerészeknek is megadta a lehetőséget, hogy beteljesítsék azt a küldetést, amit az egyetem elvégzésével vállaltak.

2007 előtt a védett környezetnek "köszönhetően" nem alakult ki verseny. Az azóta eltelt időszakban viszont észrevehető, hogy a nem támogatott patikaszerek esetében erőteljes árverseny indult meg, amivel egyértelműen a betegek jártak jól.

Mindenképpen pozitívum az is, hogy a patikák elhelyezkedése (bevásárló központok, benzinkutak) és nyitvatartási ideje is alkalmazkodott a megváltozott vásárlói szokásokhoz.

A verseny egyik eleme a szakmai szolgáltatások színvonalának emelése a patikákban (vérnyomás, vércukor stb. mérések), amely mellett kiemelkedő fontosságú a biztonságos gyógyszerellátás biztosítása.

Ez minden patika elemi érdeke, ennek megfelelően az ellátás semmiképp nem kerülhetett veszélybe. Ma is mindenhol gyógyszerészek vezetik a szakmai munkát, (a hálózatokban is) ebben tehát semmiféle minőség romlásról nem beszélhetünk, emellett a patikák szakmai munkájának ellenőrzése az ÁNTSZ feladata, aki nem számolt be minőség romlásról. Természetesen - ahogy mindenütt másutt - itt is lehetnek kivételek, de ezek nem rendelhetők egyfajta tulajdonosi szerkezethez.

Bár az új patikák tényleg városias környezetben nyíltak, ez nem tette tönkre a vidék ellátását.

A hátrányok

A liberalizáció meghirdetése és a törvény bevezetése nem egy szakmai egyeztetésen alapult, bár lehet, hogy a "régi" rendszer befagyasztásában érdekelt szakmai rétegekkel ez az egyeztetés nem is valósulhatott meg. Ennek a szakmai háttérnek a hiánya rengeteg elvarratlan szálat hagyott, és ennek nyomai a mai napig fellelhetők.

További hátrányt okozhat, nem volt átgondolt az új patikák elhelyezkedése és gazdaságos működtethetőségének kérdése sem, így a liberalizáció egyes településeken a gyógyszertárak egyenetlen eloszlását eredményezte.

A liberalizáció egyik negatív jelensége a patikák fizetőképességének romlása, mely nagy anyagi terheket ró a nagykereskedőkre is, bár ez az árrés normalizálással nagyrészt kezelhető lenne.

A liberalizáció egyik negatív jelenségének tartják a patikák fizetőképességének a romlását. Ez azonban nagyban a vállalkozások alultőkésítésének köszönhető. Az árrés folyamatos csökkenése csak tetézte a bajt. Ennek normalizálása ugyan segítene, de nem ez az egyedüli kulcs a probléma megoldásához.
(Népszava)