Kósa Lajos korábban kijelentette: az egykulcsos adóval azért jár jól minden réteg, mert - bár megszűnik minden más adókedvezmény - a családi adókedvezménynek kizárólagosságot adnak, illetve folynak a számítások arról, hogy miként tudják ellensúlyozni a minimálbér esetleges növelésével annak megadóztatásának veszteségeit. Erről szerinte ráér dönteni majd a jövő évi költségvetés tervezésekor.

Sokan azonban úgy vélik, hogy korántsem járna jól minden réteg, sőt a valódi minimálbéreseken túl a vállalkozók is hátrányt szenvedhetnek.

Oszkó Péter korábban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az egykulcsos adó bevezetését úgy tervezi a kormány, hogy amennyibe kerülhet az egykulcsos adó bevezetése, tehát a felső adókulcsok megszüntetése, annyit be is kíván szedni abból, hogy az adójóváírást kivezeti a rendszerből.

"Ez megint egy átcsoportosítás, az alacsonyabb jövedelműek magasabb adóterhelésével, amiből aztán a magasabb jövedelműeknek le lehet szállítani az adóterhelését" - mondta. A volt pénzügyminiszter kifejtette, hogy ha az alacsony jövedelmek csökkenését a minimálbér emelésével gátolná meg a kormány, akkor pont a vállalkozásokkal fizettetik meg az adócsökkentés árát. "Szerencsésebb lenne, ha a költségvetési kiadásokat faragnák tovább, ehhez nem az alacsonyabb jövedelműeket kell nagyobb arányban adóztatni" - fűzte hozzá.

Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének alelnöke a Népszava Online kérdésére elmondta, hogy a vállalkozók nem járnak rosszul a kormány által elképzelt 16%-os személyi-jövedelemadó kulccsal. Ugyanis a szuperbruttósítás eltörésével, ami 21,6 százalékról 17 százalékra csökkenti az adó mértékét, még ennél is kevesebb a tervezett 16 %-os. "Akik rosszul járnak, azok a körülbelül 220 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezők" - mondta az alelnök, majd hozzátette: "A probléma az, hogy nem lehet tudni ki az , akinek a bére meghaladja ezt a szintet. Valószínűleg nem sokan vannak, de a Pénzügyminisztérium semmiféle felvilágosítás nem ad ezzel kapcsolatban."

A minimálbér megadóztatásával kapcsolatban Vadász Iván azt mondta, hogy annyian nem keresnek minimálbért, mint amennyien papíron vannak. Adatok alapján több a magyarországi fogyasztás, mint a jövedelem. Ebből az adódik, hogy elvileg a lakosság többet költ, mint amennyit keres.

Arra a kérdésre, hogy mennyivel kellene a minimálbért megemelni ahhoz, hogy megmaradjon a pénzük az embereknek, a szakértő szerint nem lehet választ adni. "Ezt senki nem tudja még az sem, aki kitalálta ezt, ugyanis nincsenek kutatási eredmények ezzel kapcsolatban, és jelenleg nem is folynak erre irányuló kutatások.

Az Adótanácsadók Egyesülete nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz

Az Adótanácsadók Egyesülete azt kifogásolta, hogy a járulékok alapja nem a vállalkozó által ténylegesen felvett díj, hanem az általa személyesen folytatott tevékenységnek megfelelő - az úgynevezett piaci viszonyoknak megfelelő - meg sem kapott díjazása.

"Ha osztalékfizetés is történik, akkor az szja-t is az a előbb említett érték után kell megállapítani. Ha osztalékfizetés ugyan nem történik, de a vállalkozás, ha akarna, fizethetne osztalékot, akkor ezután a jóvá nem hagyott, és ki nem fizetett, magyarán nem létező "jövedelem" után 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni" - áll a levélben.

Az Adótanácsadók egyesülete szerint a "piaci viszonyoknak megfelelő díj" nevével ellentétben nem a piacon alakul ki, hanem: számítandó. Ez a piacgazdásági logikától teljesen idegen, bürokratikus eljárás. Ráadásul a számítás egy homályos, képlékeny módszertan alapján végzendő, ami a legnagyobb fokú jogbizonytalanságot okozza.

Az egyesület levelében kiemelik, hogy mindemellett az új szabályozás a minden eddigi kormány által meghirdetett vállalkozásbarát politikának ellentmondva elképesztő adminisztrációt is gerjeszt, nem egyszerűsítve, hanem egyre bonyolultabbá téve az adórendszert.

Tényleg csak 220 ezer felett járnának jól az emberek?

A konkrét adószabályok egyelőre ismeretlenek, azonban a nyilatkozatok alapján készültek már becslések arról, hogy hogyan alakulhatnak később a fizetések. Természetesen ezek közel sem pontos adatok, hiszen az adójóváírás megszüntetésének módja, vagy az adókedvezmények rendszere is kérdéses.

Durván 250 ezer forint feletti jövedelem esetén járnak jól a munkavállalók a 16 százalékos szja kulccsal - nyilatkozta korábban lapunknak Kupa Mihály volt pénzügyminiszter. Ennél viszont kevesebbet keres a 3,8 millió munkavállalóból kétmillió foglalkoztatott, így a többség mindenképpen rosszul jár - tette hozzá.

"Minél többet keresett valaki korábban, annál többet vihet majd haza az új rendszer szerint" - fogalmazott rámutatva arra, hogy az adójóváírás eltörlése a gazdagoknak kedvez, míg szegényeket sújtja.

Kupa Mihály emiatt úgy vélekedett, hogy a Fidesz gazdasági akciótervéből kimaradtak a szociális megfontolások. "A középosztályt nem lehet a szegények rovására támogatni" - hangsúlyozta hozzátéve, hogy a progresszív adóztatás jóval igazságosabb lenne.

Orbán Viktornak arra a tegnap esti kijelentésére, miszerint a minimálbéren élők valójában nem 73 ezer forintból élnek, ezért kevés valódi szegényt érint az adó, úgy reagált: "az adórendszert nem lehet feltételezésekre építeni, ezt be kell bizonyítani." A volt pénzügyminiszter szerint ugyanis ezeket a jövedelmeket ki kellene fehéríteni, ez persze több évig is elhúzódhat.

Szerinte Magyarországon varázsszóvá vált az egykulcsos adó bevezetése, holott ez a versenyképesség szempontjából csak egy kicsiny rész, ettől önmagában nem állnak sorba a befektetők, és a foglalkoztatottság sem növekszik. "Előnyösebb lenne, ha munkaadói járulékot csökkentenék, elvégre ők azok, akik alkalmazzák az embereket" - fogalmazott rámutatva arra, hogy a vállalkozások egyharmada veszteséges, ezért szükséges lenne a terhek csökkentése. "A lépés következtében fejlődésnek indulhatnának a cégek, ami hosszabb távon munkahelyeket jelenthet".
(Népszava)