Ez nem csak a vidéki önkormányzatokra, hanem a fővárosira is vonatkozna - jegyezte meg. Szerinte a pénzt is elő lehet teremteni erre. Mint mondta, a hulladékgazdálkodásból több tízmilliárd forint fog befolyni az állami költségvetéshez. Ennek mintegy 20-30 százalékát fordítanák csak a jövőben újrahasznosításra és beruházásokra, a fennmaradó rész pedig az árvízi védekezést segítené. Megjegyezte, a jövőben a kormánynak is több pénzt kell biztosítania a költségvetésből az árvíz megelőzésére, záportározók építésére.

Illés Zoltán elmondta, olyan "hadra fogható" vízügyet szeretne, amely megelőző munkálatokat végez, amíg nincs árvíz. Ha jön az áradat, akkor pedig ez a vízügyes csapat védekezne - mutatott rá. Szerinte ehhez az elkövetkezendő egy-másfél évben legalább a duplájára kellene növelni a vízügyben dolgozók számát. Mint mondta, nem rendőrökkel és katonákkal, hanem szakemberekkel növelné a létszámot. Jelenleg 4-5 ezer ember dolgozik azon a területen, ezt a létszámot duzzasztanák fel tízezer főre.
Az államtitkár közölte, az elkövetkezendő időszakban felülvizsgálják az összes környezetvédelmi törvényt, miniszteri rendeletet, kormányrendeletet és a végrehajtási utasítást is. Megjegyezte, nem fordulhat elő többé olyan eset, mint például a kerepesi hulladéklerakó központ engedélyeztetési eljárása során, ahol egy engedély kiadására 400 napot vártak a lerakó üzemeltetői. Mint mondta, az összes ilyen anomáliát kivizsgálják, s ez nemcsak a jogszabályok felülvizsgálatát jelenti, hanem akár személyi konzekvenciákat is. "Nem maradhat a helyén az, aki egy ilyen feladatot nem tud elvégezni" - mutatott rá.

A személycserékről szólva elmondta: a felügyeleteknél, igazgatóságoknál és nemzeti parkoknál dolgozó nyugdíjasok helyett a jövőben aktív munkavállalókat alkalmaznak majd. Fontos változásként említette, hogy a jövőben külső magáncég szakértői megbízást nem kap a tárcától. Illés szerint a szakértői feladatokat a minisztériumnak kell elvégeznie. "Az, akinek szakmai háttérmunkára van szüksége ahhoz, hogy eldöntse, az Európai Unió prioritási listája hogyan néz ki, nem maradhat a hulladékgazdákodás területén" - jegyezte meg. Mint mondta, olyan embereket vesznek majd fel, akiknek nincs szüksége arra, hogy szakmai tevékenységüket szakértői munkák támasszák alá. Az a pénz, amit eddig külső szakértőkre fordítottak, most egy háttérintézményhez kerül, mely a minisztérium törvényalkotását segíti - fűzte hozzá.

A leendő háttérintézményhez kerülne szinte minden, aminek köze van a környezetvédelemhez. Az államtitkár elmondta, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Földtani Intézet mellett a tárcához kerül majd a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (VITUKI), valamint létrehoznak egy új, természetvédelmi egységet is. A tervek szerint az összes intézménynek egy főigazgatója lesz, akit várhatóan szeptember elsejéig kineveznek. A munka nagy részét pedig - a különféle egységek átakítását, a feladatok összevonását, a természetvédelmi intézmény megalakítását - december 31-ig elvégzik.
(Népszava)