Az ellenzéki pártok szerint méltatlan a törvényhozás szelleméhez, és a törvényhozási munka megcsúfolása az a gyakorlat, amit a kormánytöbbség a javaslatok előterjesztése és megvitatása ügyében folytat.

A hétfőn tárgyalt, az Országos Választási Bizottság tagjainak megválasztására vonatkozó törvényt például pénteken nyújtották be, de ekkor még nem volt arról szó, hogy lefolytatják az általános vitát. A benyújtás óta eltelt két nap nyilvánvalóan kevés a javaslat feldolgozására.

A tempót szintén gyorsítja, hogy a Fidesz-KDNP törvényeit nem a kabinet, hanem egyéni képviselők nyújtják be, így pedig nem kötelező tárgyalni az érintett szakszervezetekkel. Ezt a lehetőséget maximálisan ki is használja a koalíció, hiszen több szakszervezet és képviselet is jelezte, hogy nem folytak komoly tárgyalások és egyeztetések a törvények beterjesztését megelőzően.

A "futószalagon" már több olyan törvény is végighaladt, aminek a tárgyalása alaposabb megfontolást igényelne. Példaként említhető, az alkotmány többszöri módosítása, amit több alkotmánybíró is kifogásolt, az átgondolt koncepciót hiányolva. A parlamenti képviselők csökkentéséről szóló törvények is meglehetősen gyorsan születtek meg, de a kormánytisztviselők jogállását szabályozó javaslatot is csak Sólyom László akasztotta meg.

Gyömöre Máté a Progresszív Intézet elemzője emlékeztetett, hogy a Fidesz már a választások előtt hangsúlyozta, hogy nem kér egy perc türelmi időt sem, azonnal hozzálát a kormányzáshoz, illetve az általa fontosnak tartott törvények meghozatalához. Szerinte a gyors törvényhozói munkának létezik egy ilyen olvasata (vagyis a választói igények minél gyorsabb kielégítése, az ország érdekében történő haladéktalan cselekvés), ráadásul így a kormányzó pártok a határozottság és erő benyomását tudják kelteni. "Ennek elsősorban szimbolikus üzenete van, mivel egyelőre a komolyabb gazdaságpolitikai döntések, amelyek az emberek mindennapjaira hatással lennének, egyelőre váratnak magukra" - tette hozzá.

A gyors tempóhoz a Fidesznek a szükséges "emberanyag" is rendelkezésére áll. "Amíg például egy LMP frakciónak okozhat problémát a feszes tempó, addig a 262 fős kormánytöbbség kényelmesen el tudja osztani a feladatokat" - fejtette ki Gyömöre Máté.

A Progresszív Intézet elemzője megjegyezte azt is, hogy a feltűnően gyors döntéshozatallal szemben közjogilag természetesen semmilyen kifogást nem lehet felhozni: a Fidesz kétharmados parlamenti többség birtokában, a törvények betűjét az eddigiekben meg nem sértve élt politikai hatalmával.

"Kérdéses ugyanakkor, hogy ez az eljárás mennyire elegáns, illetve mennyire felel meg az alkotmányosság és a demokrácia általános szellemiségével, íratlan szabályaival. Ilyen ütemterv mellett ugyanis nincs idő valódi társadalmi egyeztetésre, a civil szervezetek bevonására, vagy a javaslatoknak az ellenzékkel való érdemi megvitatására" - mondta.

Gyömöre Máté emlékeztetett, hogy Orbán Viktor korábban sokat és nem is mindig megalapozatlanul bírálta a hatalmon lévő szocialistákat, hogy az emberek megkérdezése nélkül kormányoznak. "Akkoriban a kormánytöbbség ezt rendszerint azzal hárította el, hogy 2006-ban a többség az MSZP-t választotta. Most mintha ugyanezek az érvek köszönnének vissza a kormányon lévő Fidesz részéről is" - mutatott rá az elemző.

A politológus hangsúlyozta, hogy az inkább PR-eseménynek tekinthető "nemzeti konzultációk" is "befulladtak" alig két forduló után, és beszédes, hogy míg 2005-ben a Fidesz még hangsúlyozottan fontosnak tartotta, hogy az "emberek" véleményt nyilvánítsanak egy olyan jelentős kérdésről, hogy ki legyen a köztársasági elnök, addig most egészen más jelölési metódust követnek. "Nemhogy a polgárok nyilvános "megkérdezése" marad el, de az utolsó pillanatig homályban tartják az elnökválasztással kapcsolatos terveiket, éppen akkor, amikor a döntés a kétharmad birtokában egyértelműen kizárólag az ő kezükben van".

A Progresszív Intézet elemzője szerint egy ilyen helyzetben viszonylag korlátozottak az ellenzéki pártok parlamenti lehetőségei. A törvényhozói munka lassítására tulajdonképpen csak utólag van lehetőség, a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság "jóvoltából". Ezért is érdemel kiemelt figyelmet, hogy a jelenlegi közjogi rendszer egyik megalkotója, Sólyom László mandátuma legvégén szembemegy-e a kormánytöbbséggel, és az elnöki jogkörbe tartozó eszközökkel (előzetes alkotmánybírósági normakontroll) megkísérli-e érvényesíteni a köztársasági elnök kontrollszerepét.

A Fidesz berekesztette a vitát - erre évek óta nem került sor!
(Népszava)