| Földbérlet-szerződéskötési hullám indult el az országban az elmúlt hónapokban. A zömmel bérleti rendszerben gazdálkodó társas agrárvállalkozások igyekeztek hosszútávra bebiztosítani a jövőjüket.
Az országban csaknem hatmillió hektár agrárterület háromnegyedét bérlet, vagy valamilyen egyéb megoldás révén más műveli, a Magyar Agrárkamara adatai szerint.
A hivatalos lejárat előtti új szerződéskötés fejében a bérleti díj akár 15 – 20 százalékos emelésébe is hajlandók voltak belemenni a gazdálkodók. A sietség oka, hogy az új kormány a jelenlegi birtokpolitikai szabályozás átalakítására készül, és ennek során változtatni kíván az előhaszonbérletre vonatkozó előírásokon is. E szerint a mai zömmel társas vállalkozásként földet művelők, bérlők közül különleges előjogúvá teszik a családi, illetve egyéni gazdaságokat, csak ezután következik a sorban a helyben lakó, végül a gazdasági társaságok.
Ami a konkrét bérleti díjakat illeti nagy a szórás: Pest megyében, a Dunántúl egyes térségeiben hatvanezer forint feletti összeget is elkérnek a tulajdonosok egy hektárért, az országos átlag jelenleg 30 – 40 ezer forint között alakul. A legelterjedtebb módszer szerint az adott évben a föld bérleti díját a búza augusztusi árutőzsdei lejáratához kötik, de akad olyan megoldás is, hogy a tulajdonos egy az egyben elkéri a földalapú támogatás összegét. Az idén ez körülbelül 50 ezer forint lesz. Az országos átlagdíjak az uniós szinthez képest 50 százalékkal elmaradnak.
Tolna megyében a megkérdezett gazdálkodók elmondták 40 és 60 ezer forint között van egy hektárnyi termőföld haszonbérleti díja. Az állami földterületeket, – melyek zömét gazdasági társaságok bérlik – aranykoronánként 1200 forintért adta bérbe a Nemzeti Földalap, tudtuk meg Barsi Mihálytól, a megyei iroda vezetőjétől. Ez 30 ezer forint körüli árat jelent, hektáronként.
Tolna megyében Dombóvár, Tamási, Tolna, Bonyhád, Felsőnána, Bátaszék és Szekszárd környékén a kínálatnál nagyobb a kereslet szántóra és ültetvényre. A rét, legelő kevésbé kapós. Szekszárd térségében többet adnak a gazdák a bérleti díjért is, ami jelenleg 50-65 ezer forint körül van hektáronként.
A termőföld helyben tartó erejét ma azért nem érzi senki, mert évek óta még a ráfordított költséget is alig tudja kitermelni rajta a gazdálkodó, mondta dr. Hadházy Árpád, a megyei agrárkamara alelnöke.
Az elszegényedő falusi réteg szabadulna a pár hektáros vagy annál is kisebb szántójától, de nincs aki megvegye. Sajátosan magyar jelenség az is, hogy míg a termőföldnek nyomott az ára, addig a földbérleti díj viszonylag magas. Ennek az az oka, hogy a földbérlet nem az árhoz, a földből megtermelt haszonhoz, hanem a támogatásokhoz kötődik.
Dr. Hadházy Árpád szerint az a legnagyobb gond, hogy a földpiac azért nem mozog, mert kiszolgáltatott helyzetbe sodródtak a hitelcsapdában vergődő agrártermelők. A búzának, kukoricának, gyümölcsnek, szőlőnek nincs ára, a termelésből nincs haszna a gazdának. Tudomása szerint míg megyénkben 600-800 ezer forintért adják, veszik a szántó hektárját, addig az unióban 3-4 millió forintért, de például a szőlőtermesztésre alkalmas olaszországi földekért 24-25 milliót is adnak.
Egy hónapig tart a kifüggesztés a hivatalban
Tavaly Tolna megyében 8350 hektár termőföld cserélt gazdát, 4973 földtulajdonos adta el a földjét. A legtöbb adás-vételt júniusban és decemberben bonyolították le.
Bátaszéken például, a polgármesteri hivatalban, tavaly 57 kifüggesztést kértek a tulajdonosok a termőföldek értékesítési szándéka miatt. Ebből 32 esetben adás-vételi-, míg 25 esetben haszonbérleti szerződés miatt függesztették ki az iratokat. Az értékesítésnél 3 gyümölcsös kivételével mind szántó volt, melyek hektárjáért 400-750 ezer forintot fizetett a vevő.
(sonline)
