Nem csupán látszólag ilyen egyszerű a képlet, és ne is vádoljon senki osztályharcos elfogultsággal, a számok igazolják ezt a helyzetet: a minimálbér megadóztatásától kezdve bruttó 280 ezer Ft-os jövedelemig mindenki kevesebb nettót fog kapni a mostani helyzethez képest. Vagyis két évvel a 2008-as szociális népszavazást követően, amikor a „független” elemzők – nem is alaptalanul – populizmussal vádolták a Fideszt a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlése miatt, kezd lefoszlani a nosztalgikus kádári lepel a kormányzati felelősséget elnyerő pártról, akik a kisemberek érdekeinek képviselete helyett most a pénzügyi és gazdasági háttérhatalom szempontjait helyezték előtérbe.

Az egykulcsos, azaz lineáris adózás a vegytiszta neoliberális doktrínák közé tartozik, nem véletlenül ez volt az SZDSZ-nek, a magyarságot szándékosan pusztító, szervezett politikai erőnek a fő gazdasági követelése az elmúlt nyolc esztendőben. A 2006-os kampányban is ezt ígérte meg a pannon puma, de szerencsére az idő és a történelem elsodorta őket. Most azonban új kéz emelte fel az eldobott zászlót, megerősítve, amit régóta állítunk, hogy a háttérben teljesen összeérnek a fiatal és szabad demokraták gazdasági lobbicsoportjai. Az egykulcsos adó semmiféle személyes, szociális szempontot nem képes figyelembe venni, a lényege, hogy a minimálbéres és a milliárdos adóterhelése ugyanakkora, azaz lineáris. Hivatkozási alapjuk, hogy kiszámítható adókörnyezetet teremt, idecsábítva a nemzetközi tőkebefektetőket, ami a kegyeikért zajló nemzetközi versenyben fontosnak tűnhet. A Jobbik álláspontja szerint újabb külföldiek idecsábítása helyett a magyar vállalkozásokat kellene segíteni a vállalkozói környezet optimalizálásával, a bürokrácia csökkentésével, tőkeinjekcióval (erre kellene használni az EU-ból érkező tízmilliárd forintot) és a belső kereslet élénkítésével.

A többkulcsos, progresszív adórendszer a szociális állam vívmánya, bevezetése a XX. század első felében történt meg a legfejlettebb országokban, pontosan a már kialakult társadalmi különbségekre tekintettel. Teljesen természetes ugyanis, hogy aki sokkal nagyobb jövedelemmel rendelkezik, az többel tud hozzájárulni a közös terhek viseléséhez, ezért jövedelem-kiegyenlítő szereppel is bírt az intézkedés. (...)

(A folytatást a Barikád hetilap e heti számában elolvashatja. Vásárolja meg még ma, támogassa a nemzeti sajtót!)
(Kuruc.info)