Törökország megfenyegette Izraelt: ha nem hajlandó bocsánatot kérni a török segélyhajóraj elleni kalóztámadásért, nem fizet jóvátételt az áldozatok családjainak és nem oldja föl teljesen a Gázai övezet blokádját, Ankara a katonai után a kereskedelmi repülőgépek előtt is lezárja a légterét.
Ámosz Jádlin, az Ámán főnöke
Binjámin Ben-Eliézer, izraeli ipar-, kereskedelmi és munkaügyi miniszter július 1-jén Zürichben titokban találkozott Ahmet Davutoglu török külügyminiszterrel, akit arra szeretett volna rávenni, hogy Ankara állítsa helyre a zsidó állammal a segélyhajóraj ellen végrehajtott véres kalóztámadás előtti szívélyes és gyümölcsöző kétoldali kapcsolatokat. A török politikusokkal amúgy jó viszonyban levő izraeli miniszter a találkozón azonban nem érte el célját, mert Davutoglu félreérthetetlenül közölte vele, hogy Ankara addig nem hajlandó normalizálni viszonyát Izraellel, amíg a zsidó állam nem kér nyilvánosan bocsánatot a május 31-i tengeri kalóztámadásért, nem oldja föl teljesen a másfél millió lakosságú Gázai övezetet négy esztendeje sújtó blokádot és nem fizet jóvátételt a Mavi Marmara segélyhajó fedélzetén meggyilkolt török állampolgárok családtagjainak.
Izrael azonban az eddigi hivatalos megnyilatkozásaiban következetesen „iszlamista terroristáknak” állította be a török segélyhajóraj utasait (miképpen antiszemitának nevezi a zsidókat és Izraelt bírálni merészelő személyeket és szervezeteket – J. K.), akik családjainak ezért nem jár semmilyen jóvátétel vagy kártérítés. Igen ám, de időközben Törökország a sarkára állt, és nyíltan megfenyegette Izraelt: ha a zsidók nem teljesítik Ankara követeléseit, a katonai után a kereskedelmi repülőgépek előtt is lezárja a légterét. (Mint ismert, a közelmúltban az izraeli légierővel még közös hadgyakorlatokat is tartó Törökország a május 31-i véres tengeri kalóztámadás után azonnal lezárta légterét a zsidó katonai gépek előtt – J. K.)
Nem repülhetnek a török légtérben
Izraelt igen érzékenyen érintené, ha Ankara a kereskedelmi légi szállítást is megtiltaná számára a török légtérben, s ezért Ben-Eliézer miniszter a Davutoglu külügyminiszterrel tartott svájci megbeszélésén a fejlemények hatására megpendítette annak lehetőségét, hogy Jeruzsálem esetleg hajlandó lenne kártérítést fizetni a török áldozatok hozzátartozóinak, ami, ha megvalósulna, önmagában is precedensértékű lenne, mert a zsidók eddig mindig csak másoktól követelték meg a jóvátétel fizetését. Izrael ezenkívül most már a bocsánatkéréstől sem zárkózik el.
A Mavi Marmara (Kék márvány) nevű török segélyhajón véghezvitt mészárlás következményeként látványosan megromlott a török-izraeli viszony. Törökország területén, közel a török-iráni határhoz hosszú évek óta működik az izraeli katonai hírszerzés, az Ámán (אמ'ן) lehallgató, monitoringozó bázisa. A kapcsolatok megromlása után azonban Izraelben már nyíltan beszélnek annak lehetőségéről, hogy Ankara nemsokára bezárja ezt a bázist és kiutasítja területéről az izraeli katonai kémeket. Az eddig titokban működtetett lehallgató bázisról időközben az is kiderült, hogy az a török-iráni határ közelében van telepítve, s egyértelműen a perzsa hadsereg mozdulatait, valamint az iráni atomprogrammal kapcsolatos fejleményeket tartja szemmel és füllel.
A The Sunday Times című londoni lap legutóbb a Törökországban működtetett izraeli katonai lehallgatóbázissal foglalkozva megjegyezte, könnyen lehet, hogy Izrael a török segélyhajóraj elleni katonai föllépésével komoly veszélynek teszi ki magát, mert ezután nem tarthatja szemmel az iráni hadsereg készülődését. Az izraeli újságok katonai szakértőkre hivatkozva a török földön működtetett lehallgatóbázist egyenesen „Izrael fülének” nevezik, amelynek elvesztése igen érzékenyen érintené a zsidó államot.
A MIT címere Hakan Fidan, a török titkosszolgálat (MIT – Milli Istihbarat Teskilati) nemrégiben kinevezett új főnöke Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök közvetlen munkatársa, s ezenkívül Irán közismert barátja, amely tény valószínűleg fölgyorsítja Ankara és Teherán katonai és politikai közeledését, illetve ezzel párhuzamosan a török-izraeli kapcsolatok további lazítását. Jelzésértéke lehet annak is, hogy Hakan Fidánt szinte mindjárt a Mavi Marmara török segélyhajó elleni izraeli kalóztámadás után nevezték ki a titkosszolgálat főnökévé. Az 1968-ban Ankarában született Fidan tehát perzsabarát, s ezenkívül Erdogan kormányfő iszlamista pártjának támogatója.
Hakan Fidan, a MIT főnöke
Egészen mostanáig szoros együttműködés volt a Moszád, a Sábák és az Ámán nevű izraeli, valamint a MIT török titkosszolgálat között, ám a legutóbbi látványos perzsa-török közeledés, az Európai Unió elutasító magatartása Törökország csatlakozásával szemben, illetve a török-szíriai viszony javulása következtében Ankara valószínűleg csak ürügyként hivatkozik a Gázai övezetbe irányuló segélyhajók elleni támadásra az Izraellel kiépített szoros kapcsolatok megszakítására.
Júszef el-Kudszi – Kuruc.info
