Aligha nevezhető bárki is igazán gazdag embernek mindaddig, amíg legalább egy parányi kis szigetecskét nem mondhat a magáénak. Richard Branson például a Karib-tengeri Neckar szigetét birtokolja, a szintén milliárdos Barclay testvérek a Csatorna-szigetek egyikén, Brecqhoun érzik magukat otthon, míg Aristotle Onassis és Jackie Kennedy annak idején az Égei-tengeren található Skorpió-szigeteken pihenték ki fáradalmaikat.

Görögország most arra készül, hogy megkönnyítse a gazdag és híres emberek számára álmaik beteljesítését. A súlyos pénzügyi nehézségekkel küszködő és súlyosan eladósodott Athén hajlandónak mutatkozik eladni vagy hosszú időre bérbe adni az Égei-tengeren található, fenségesen szép szigetek némelyikét.
A Guardian értesülései szerint például az egyik legkedveltebb görög turisztikai célpontot, Mykonos szigetét is teljes egészében el kívánja adni a kormány. Jelenleg a sziget egyharmad része van az állam birtokában, amelyet most szeretnének magántulajdonba adni egy olyan tőkeerős befektetőnek, aki hajlandó lenne hatalmas összegeket befektetni a luxusturizmus fejlesztése céljából.

A lehetséges befektetők – akik között több orosz és kínai üzletember is van – komolyan érdeklődnek például a Rodosz szigetén található földek és ingatlanok iránt. Az egyre gyarapodó számú kínai és orosz milliárdos ugyanis igen csak kedveli a napsütést és a tengert. Roman Abramovics, a Chelsea futballklub dúsgazdag tulajdonosa állítólag szintén szeretne egyes égei-tengeri szigetek birtokába jutni – habár egyik szóvivője cáfolta, hogy Abramovics szándékai komolyak lennének.

Mint ismeretes, Görögország roppant szigorú gazdasági intézkedéseket vezetett be, miután az elmúlt évtizedek túlköltekezése, valamint a hitelek jelentős drágulása miatt az elmúlt hónapban 110 milliárd eurós kölcsönt kényszerült felvenni az Európai Uniótól, illetve az IMF-től.

A szigetek eladása – vagy legalább bérbe adása – jelentősen megnövelné az állam bevételeit. A Private Islands website adatai szerint például a Jón-tengerben található, közel 5000 négyzetkilométer nagyságú Nafsika szigetét 15 millió euróért kínálják. Ugyanakkor állítólag akad olyan üzletember, aki még 2 millió eurót sem adna érte – vagyis annyit sem ér a szemükben a sziget, mint mondjuk a városháza épülete Mayfairben (London belső kerülete) vagy éppen Chelseában (Boston belső kerülete). Igen sok égei-tengeri sziget egyébként igen csak parányi, melyen bizony nagyobb strandok, vagy turistaközpontok kiépítésére nemigen van lehetőség.

Csupán 227 lakott görög sziget van az Égei-tengeren, de egészen bizonyos, hogy a magánbefektetők megjelenése azért is sürgős Athén számára, mert az államnak nincsen pénze az infrastruktúra fejlesztésére, de még a távoli kis szigetek megfelelő irányítására sem. A kormány reményei szerint a magánbefektetők térnyerésének eredményeképpen sok új álláshely keletkezne, és a jelenleginél jóval nagyobb adóbevételek folynának be a költségvetésbe.

Makis Perdikaris, a Görög Szigetek Vagyonkezelőségének igazgatója ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem örülne, ha jelentős állami földek és ingatlanok kerülnének magántulajdonba: „Szomorú vagyok – a görög nép tulajdonát képező szigetek eladása csakis a legvégső esetben jöhet szóba" – jelentette ki. Ugyanakkor a hosszú időre szóló bérletet ő sem ellenzi. "A legfontosabb feladatunk a gazdaság rendbe tétele, melynek nyomán a külföldi tőke számára is vonzóvá válik a szigetvilág. A befektetések pedig megteremtik a szükséges infrastruktúrát” - fejtegette Makis Perdikaris.

A súlyos tőkehiányban szenvedő ország kormánya fontolgatja a vasúttársaság és a vízművek privatizációját is. Hírek szerint kínai befektetők komolyan érdeklődnek a görög vasút megvásárlása iránt. Kínai vállalkozásoknak egyébként már egy ideje jelentős befolyása van az országban. A hónap elején jelentette be a görög kormány annak az egyezménynek a megkötését, melynek értelmében Athén jelentős menyiségben szállít olívaolajat a Kínai Népköztársaságba.
Miután Geórgios Papandreou szocialista kormánya életbe léptette azokat a drákói megszorító intézkedéseket, melyeket az IMF megkövetelt, az elégedetlen és dühös emberek az utcára vonultak. Összecsapásokra is sor került, melyek következtében hárman életüket vesztették.

A válság kellős közepén az odahaza szorongatott, és helyi választások előtt álló Angela Merkel, német kancellár is visszavonta a korábban megígért támogatást Görögországtól. A sztrájkok jó ideig valósággal megbénították az ország életét, és a pénzügyi befektetők bizalma is megingott. Ekkor történt, hogy több német politikus azt ajánlotta az athéni kormánynak, bocsássa áruba szigeteit, sőt történelmi és művészeti nevezetességeit is. Úgy tűnik, Görögország megfogadta a tanácsokat.

A pénzügyi világ, amely az utóbbi időben elfordult Hellasztól, természetesen örömmel üdvözölte a szigetek eladásának szándékát. "Némiképpen persze szomorú, ha ilyesmire sor kerül, mindamellett a szándék jelzi, hogy Görögország eltökélten végre kívánja hajtani azokat az intézkedéseket, amelyek pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése érdekében feltétlenül szükségesek ” - jelentette ki Gary Jenkins, az Evolution Securities elnevezésű befektető cég vezető pénzügyi elemzője.

„A májusi athéni zavargások óta az ingatlanok árai 10%-20%-kal estek, mivel a befektetőket elriasztották a kedvezőtlen események” - nyilatkozta Makis Perdikaris, a Görög Szigetek Vagyonkezelőségének igazgatója. Mint mondta, jelentősen visszaestek a szobafoglalások is országszerte, és általában komoly bevételkiesést szenvedett el a görög gazdaság húzóágazata, a turizmus és a vendéglátás is.

Guardian alapján fordította: Zábori László

barikad.hu