Az eddigi elnökválasztások második legnagyobb támogatottságával, 263 szavazattal már az első fordulóban államfővé választotta Schmitt Pált a parlament. Ilyen frakciófegyelemre elnökválasztásnál még nem volt példa: az adatok alapján nehéz másra gondolni, mint hogy a titkos – tehát elméletileg beazonosíthatatlan – szavazáson egyetlen parlamenti képviselő sem viselkedett másként, mint ahogy a frakciója kérte/utasította.
A Fidesz-KDNP minden politikusa – köztük maga Schmitt Pál is – megszavazhatta Schmitt Pált, a szocialisták mind egy szálig Balogh Andrásra voksoltak, míg a Jobbik és az LMP egyiküket sem kívánta. Ezen is túl vagyunk, de mi jön most?

Politikai értelemben a válasz egyértelmű: az önkormányzati választás. Ennek időpontját akár a távozó, akár az új elnök is kitűzheti (ne feledjük, hogy a választási eljárási törvény módosításával 72 napról 60-ra csökkent a „legkésőbbi” időpont), az államfőnek azonban legfeljebb annyi dolga lesz, hogy október öt vasárnapja közül válasszon – az alkotmány ugyanis csak ebben a hónapban engedi megtartani a voksolást. Sokan feltételezték, hogy az alkotmánymódosító hangulatban a Fidesz esetleg előbbre hozza (vagy lényegesen későbbre halasztja) a szavazás időpontját, erre egyelőre nem került sor, és most már valószínűleg nem is fog. Mindent mérlegelve azonban nem lenne nagy meglepetés, ha az államfő a legelső alkalmat, azaz október 3-át tartaná ideálisnak – így viszont már csak három hónapig kell megtartania a Fidesznek a parlamenti választás óta töretlen előnyét, hogy az önkormányzatokban is elsöprő, eddig nem látott győzelmet arasson.

A cikk folytatásához kattintson IDE!

torokgaborelemez.blog.hu