A 2003-ban közel hárommilliárd forinton nyilvántartott egykori ceglédi honvédségi laktanya két évvel később „papíron” már csak 196 millió forintot ért, legalábbis a ceglédi önkormányzat ennyire tartotta, mielőtt egy részét meglepően alacsony áron eladta egy helyi vállalkozó cégének úgy, hogy ezt nem is tehette volna meg.
Élete egyik legjobb üzletét könyvelhette el Károly Ferenc ceglédi vállalkozó, amikor 2008 júliusában a helyi önkormányzat eladta cégének, az Elastic ’91 Kft.-nek a város tulajdonában álló néhai Dózsa György laktanya egy részét. Nem kis területről van szó: az összesen nagyjából harminc hektáros laktanyából több mint 18 ezer négyzetméternyi terület, illetve az azon fekvő épületek kerültek az Elastic tulajdonába. Egyebek mellett összesen több mint ezer négyzetméterű, barakszerű raktárépületekkel, egy több mint ezer négyzetméteres, kétszintes irodaházzal, egy szintén kétszintes, ezer négyzetméter körüli irattári épülettel, egy valaha autómosó és javítóműhelyként szolgáló épülettel lett gazdagabb Károly vállalkozása. Mindezért az Elastic nettó 21 millió forintot fizetett úgy, hogy az önkormányzat pályázatot sem írt ki az ingatlanokra.
Árról árra szállva
A néhai katonai bázis az ezredforduló után vált feleslegessé a honvédségnek, az ingatlan vagyonkezelői jogát 2003-ban ruházták át az akkor még létező Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. -re (ÁPV Rt.), majd a Központi Vagyon Igazgatóságra (KVI). Cegléd városa egy 2005-ös kormányhatározat értelmében kapta meg az ingatlant 2006 nyarán. A város teljesen ingyen jutott a laktanyához, ami akkor - a hvg.hu által megszerzett, a KVI és az önkormányzat között létrejött szerződés szerint - bruttó 1 milliárd 136 millió forintot ért. Érdekes, hogy - a Honvédelmi Minisztériumtól kapott friss információk szerint - 2003-ban (azaz amikor a vagyonkezelői jogot az ÁPV Rt. megkapta) az objektum teljes bruttó értékét még több mint 2,9 milliárd forintban tartották nyilván. A tárcától kikért nyilvántartás szerint az ingatlanban található épületek értéke meghaladta a bruttó 2,7 milliárd forintot, és csak a földterület értékét több mint bruttó 124 millió forintban állapították meg ekkoriban.
Ami igazán meglepő a történetben, hogy az önkormányzat 2006 nyarán nem a KVI-s szerződésben rögzített, 1,1 milliárd forintos bruttó áron, hanem mindössze 196 millió forint nettó áron (!) vette nyilvántartásba az ingatlant. Amikor az okokról faggattuk Földi László fideszes polgármestert (egyben a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőt), ő párttársának, Takáts László alpolgármesternek adta át a telefont, mondván, munkatársa jobban képben van. Takátstól megtudtuk, hogy az átvételt nem ők, hanem az előző városvezetés (akkoriban a független Sós János volt Cegléd polgármestere) bonyolította, s amikor ők 2006-ban átvették a város vezetését, a laktanya már 196 millió forint értékben volt nyilvántartva. Takáts egyúttal utalt egy olyan igazságügyi értékbecslésre, amit állítása szerint a KVI-szerződéshez csatolva kapott meg a város, s amelyben a szakértő 196 millió forintra értékelte a laktanyát. (Az ominózus szerződésben nem említik, hogy ahhoz egy ilyen mellékletet csatoltak volna.) Jóllehet az alpolgármester ígéretet tett arra, hogy átadja ezt a dokumentációt, másnap az önkormányzattól jelezték: időt kérnek, amíg az iratokat összegyűjtik.
Közben kiderítettük, hogy a 2005 márciusában készült értékbecslést a Nagygyörgy Tibor ingatlanmogul érdekeltségébe tartozó Belvárosi Irodaház Kft. készíttette. A dokumentumot a cég ügyvezetője, Faragó Péter szignálta, a becslést pedig Keresztély Dezső igazságügyi szakértő végezte el. A becslésből kiderül, hogy Keresztély a laktanya több épületét értékelhetetlennek tartotta. Megkerestük Faragót, aki elmondta: ez az anyag egy volt a több száz hasonló becslés közül, amit aláírt, ő maga pedig saját szemével sosem látta a laktanyát. Mint mondta, ebben az időben a Belvárosi Irodaház az ÁPV Rt. több ingatlanját becsültette fel alvállalkozókkal, és Keresztély - aki információnk szerint egyébként abban az időben a KVI Budapest-Pest megyei kirendeltségét is vezette - egy ilyen alvállalkozó volt. A Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetségének elnökeként is tevékenykedő Keresztély egyébként elismert értékbecslő, a Gyurcsány-kormány idején még miniszteri kitüntetéssel is jutalmazták. Megpróbáltuk utolérni, de mivel jelenleg külföldön tartózkodik, kérdéseinkre nem tudott válaszolni.
A nettó 196 milliósra becsült érték nem csak a KVI-s szerződésben rögzített bruttó 1,1 milliárdhoz viszonyítva tűnik rendkívül alacsonynak, hanem egy másik értékbecsléshez képest is, amit szintén sikerült megszereznünk. Ez utóbbit tavaly, azaz négy évvel a Keresztély-féle becslés után készítette el egy független igazságügyi szakértő, a ceglédi városi vagyon kezelésével foglalkozó önkormányzati társaság, a Várvag Non Profit Kft. megbízásából. Ebben ugyan a laktanya egészét nem, mindössze egy épületet értékelt az igazságügyi szakértő, de a „végeredmény” így is megdöbbentő.
A 2009 nyarán készült szakvélemény csak a háromezer négyzetméter hasznos alapterületű, “erősen elhanyagolt állapotú, rendeltetésszerű használatra nem alkalmas”, egykori legénységi épület forgalmi értékét bruttó 145 millió forintra becsülte. Utóbbi épület nem lett felújítva, azaz "elméletileg" 2005-ben sem érhetett kevesebbet, legfeljebb többet, mint tavaly.
Több forrás is megerősítette a hvg.hu-nak, hogy a Várvag megbízásából készült becslés „kiverte a biztosítékot” a városvezetésnél, és igencsak megromlott a viszony a Várvag ügyvezetője, Petrényi Mihály és a városvezetés között. Erre utal egy internetre is felkerült levél, amelyben Petrényi keményen bírálja az önkormányzatot a szerinte rossz vagyongazdálkodás miatt. Petrényit is megpróbáltuk szóra bírni, ám ő nem kívánt nyilatkozni.
Kivizsgálták magukat
A Várvag által készített igazságügyi szakértői véleményt nem lehetett a szőnyeg alá söpörni. Az Elastic ’91-gyel kötött, 21 millió forintos adásvételi szerződést az önkormányzat nevében aláíró Földi László polgármester és a jegyző „belső vizsgálatot” indított. Ezzel párhuzamosan a „laktanyaügyben” az önkormányzat pénzügyi ellenőrző bizottságának szocialista elnöke, Fehér István is vizsgálatot sürgetett, ám végül a polgármesterék által megbízott ügyvéd és Fehérék is arra a következtetésre jutottak, hogy az eladások rendben vannak. Mindezt úgy állapították meg, hogy továbbra sem készítetett a város a teljes ingatlanra igazságügyi szakértői véleményt, csak a már eladott laktanyarész ingatlanjait becsültették fel - de mindvégig a 196 milliós árat véve kiindulópontnak. A városvezetés úgy gondolja, ha feltűnő értékaránytalanság lett volna az eladáskor, akkor azt az APEH illetékhivatalának is észlelnie kellett volna.
Így nem is adhatták volna el
Igen ám, de - mint azt a hvg.hu kiderítette - a városvezetés el sem adhatta volna a laktanyát az Elastic ’91 Kft.-nek, legalábbis arra a célra nem, amire Károly Ferencék használják (jelenleg egyebek mellett az Elastic telephelye üzemel ott). Merthogy az állam azzal a feltétellel adta oda ingyen Ceglédnek az ingatlant, hogy azon kizárólag szociális otthont, bérlakásokat, iskolát, játszóteret, közparkot és sportpályát lehet létrehozni. Ez a kitétel nem csak a 2005-ös, interneten is elérhető kormányhatározatban van benne, hanem abban a szerződésben is, amit az átadáskor az önkormányzat és a KVI egymással kötött.
A szerződésből ráadásul kitűnik, hogy ugyanez a helyzet eladás esetén is, azaz a vevő sem csinálhat mást az ingatlanon, mint ami a kormányhatározatban benne van. Kérdésünkre, hogy miért nem a szerződésnek megfelelő célokra használja a laktanyát a város, illetve az Elastic, a városvezetés nem tudott érdemben reagálni. Az előző rezsimre mutogatva elmondták: az átadás még az előző "rezsim" ideje alatt történt és amikor ők 2006 októberében átvették a vezetést az önkormányzatnál, nem tájékoztatták őket arról, hogy mi van a KVI-s szerződésben. Ez azonban meglehetősen furcsa magyarázat, mivel a szerződés mindig is az önkormányzat birtokában volt. (Az Elastic-ügylet után más cégek is ingatlanokhoz jutottak a laktanya területén.)
(Dezső András, HVG)
