A kormányzati körökből kiszivárgott információk szerint 640 ezer forintos nyugdíjjal boldogan élő Biszku Béla védelmében lépett fel a Fidesz, egyenesen együttérzéséről biztosítva a családot, amikor leszavazták a Jobbik frappáns javaslatát: az Alkotmány szerint bárki, így a kommunista belügyminiszter is köteles lenne vallomást tenni az Országgyűlés bizottságának idézésére, így egy nyilvános tárgyaláson, kamerák közt adott válaszainak akár dokumentumfilmben való közzétételét már nem tudná letiltani.
A narancspárt kedvencei: Biszku Béla és Kádár János 1966-ban
Nyilvánvalóvá vált, hogy az elszámoltatást csak szavak szintjén vette át a Fidesz a Jobbiktól. Pálffy István álszenten arról beszélt, hogy szeretné Biszku Bélát vádhatóság előtt látni, de társaival együtt ő is leszavazta az erre is irányuló kezdeményezésemet. Az Alkotmány 21. § (3) bekezdése szerint „Az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni. Ráadásul a korábbi Fidesz-kormány idején hozott házszabályi állásfoglalás szerint a fenti alkotmánybeli lehetőség „alapján elrendelt megjelenési kötelezettségének mindenki köteles személyesen eleget tenni.”
A javaslat nem csak a Biszku-film ügyére lenne pikáns megoldás. A Jobbik nem éri be egy filmmel, számonkérést is szeretne. Wittner Máriától a parlamenti büfében megtudtuk, amihez Kubatov Gábor és társai valahogy hozzáférnek: Biszku Bélának 640 ezer forintos nyugdíja van. A Jobbik programja szerint az egykori kommunista vezetők luxusnyugdíjait a minimál összegre kellene visszanyesni. Az ’56 utáni megtorlásokat irányító Biszku a „rendszerváltás” óta azért nem nyilatkozott senkinek, mert félt, hogy magára nézve valami terhelő kijelentést tenne, hiszen az emberiség elleni bűntettek nem évülnek el. Vallomástétele így hasznos lehet, miként pellengérre állítása önmagában példátlan előrelépés az elmúlt húsz évben, de ezeken túl a Fidesz számára is elfogadható indokot fogalmazott meg a Jobbik a bizottság elé idézésre: mivel a személyiségi jogok és a dokumentumfilmek nyilvánossága ütközésének feloldása van napirenden, Biszku meghallgatása is hasznos lehet, hogy mivel indokolja a film letiltását, melynek számos mozi a mai napig eleget tesz.
A Kulturális és Sajtóbizottság június 15-ei ülésén tett javaslatomat még 4 kormánypárti képviselő is megszavazta, de L. Simon László elnök személyes nyomására épp nem volt meg a szükséges (kétötödnyi) támogatás. A bizottság fideszes vezetője akkor egészen odáig ment, hogy a Biszku család iránti együttérzéséről beszélt, pusztán azért mentve fel a forradalom utáni megtorlások vezéralakját, mert annak gyerekei számára ez bizonyára kellemetlen (a jegyzőkönyvrészletet ld. alább). Ezt meg is ismételte a június 30-ai, két és fél órás országgyűlési vitában. A június 29-ei bizottsági ülésén megismételt szavazáson pedig már egyetlen fideszes sem támogatta Biszku Béla beidézését, mert ráparancsoltak a jobb útra tévedő képviselőikre.
Novák Előd, a Jobbik alelnöke
L. Simon László, a Kulturális és Sajtóbizottság elnöke a bizottsági vitában:
„Nem tudom, hogy mit tudna Biszku Béla mindahhoz hozzátenni, mint amit a filmben elmondott, mert az a néhány perc is, amit itt láttam, eléggé megdöbbentő volt, emberileg is egyébként. Tehát mindazzal együtt szánalmat is ébresztő, és lehet, hogy most meglepődnek jobbikos képviselőtársaim, de némi együttérzést is, és bizonyos szempontból a családtagokat is értem. Tehát el tudom képzelni azt, nekem is vannak lányaim, négy lányom, mondjuk fölnőnek a lányaim, és valamiért nem lesznek büszkék arra, amit az apjuk csinált. Remélem, hogy soha nem fogok ebbe a helyzetbe kerülni és hogy ők se kerülnek ebbe a helyzetbe. Feltételezem, hogy azért a Biszku-gyerekek sem feltétlenül büszkék arra, hogy miről tehet az édesapjuk. Ezzel együtt az ember nem tudja megtagadni a szüleit, és bizony a kegyetlen, rossz és igazságtalan embereket is szeretik. Ezt méltányolni kell, hogy a saját emberségünket megőrizzük. Ezért javaslom, hogy ne hívjuk meg ide Biszku Bélát, nincs arra szükség.”
(Kuruc.info)
