Jelenleg Magyarországon a szélerőművek engedélyezésének egyik speciális eleme a (szakmában „szélenergia-kvótának" hívott) kapacitás-létesítési jogosultság megszerzése, illetve az erre kiírt pályázati rendszer. Ilyen elnyert jogosultság nélkül a közcélú villamosenergia-hálózatra termelni kívánó szélturbina-beruházó nem köthet hálózatcsatlakozási szerződést, és nem kapja meg a Magyar Energia Hivatal engedélyét sem. 2006 tavasza óta 2010 elején először nyílt újra lehetőség a fenti kapacitás-jogosultság megszerzésére, egy olyan előre meghirdetett tiszta, átlátható és nyilvános pályázat keretében, amit a szélenergia-szakma is elégedetten fogadott. Az összesen 410 MW kapacitásra kiírt tenderre 2010. március 1-ig 68 pályázó, összesen 1175,75 MW kapacitással nyújtott be pályázatot.

A nemzeti fejlesztési miniszter váratlanul kiadott 1/2010. (VI. 18.) NFM rendelete a pályázati folyamat közepén, információink szerint pár nappal a régóta várt eredményhirdetés előtt, több pontban is módosítja a szélenergia-pályázat feltételeit. A miniszter - akár jelképesnek is tekinthető - döntése különösen meglepő az eddig hangoztatott zöld fejlesztések, illetve a Zöld Széchényi Terv tükrében. A módosítások alapján valószínűsíthető az eddigi pályázat érvénytelenné nyilvánítása. Ez végképp elriaszthatja nem csak a szélenergiában, hanem más megújulóenergia-technológiákban érdekelt befektetőket is a hazai piacról.

A pályázat benyújtásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen a jogerős villamosenergia-építési és környezetvédelmi engedélyekkel. A pályázók több évig tartó, meglehetősen költséges engedélyezési, szélmérési, szerződéskötési folyamatokon vannak túl, nagy kockázat számukra egy elutasított pályázat. Az Energia Klub becslése szerint a pályázat érvénytelenné nyilvánítása összesen 4-6 Mrd Ft értékű beruházási előkészületeket érint, és további bizonytalan időpontra halasztja a beruházások megvalósulását.

Pontosan miben módosult a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati rendelet (továbbiakban: Rendelet) és a módosítások milyen következtetések levonására adnak lehetőséget?

*
Új elemekkel bővült a Rendeletben azon feltételek köre, amelyek teljesülése esetén a pályázati eljárás eredménytelennek tekintendő (17. § (2) bekezdés). Az eddig egyértelműnek tűnő esetek mellé (nem érkezett be pályázat, csak érvénytelen pályázat érkezett be, valamely pályázó súlyosan sérti a pályázati eljárás tisztaságát vagy a többi pályázó érdekeit) bekerült két további elem. A módosítás után egyrészt érvénytelen a pályázat abban az esetben, ha „a minősítő szakaszban megfelelt pályázók pályázatával megpályázott összes kapacitás mennyisége kevesebb, mint a kiírási dokumentáció alapján kiosztható összes kapacitás mennyisége", másrészt amennyiben „a pályázók legalább 10%-ával szemben a rendeletben meghatározott kizárási ok áll fenn" és a fentiek a pályázati eljárás céljának megvalósulását veszélyeztethetik.

Érthetetlen, hogy miért érvénytelen a pályázat akkor, ha esetlegesen nem sikerül a teljes meghirdetett kapacitást kiosztani. Azon pályázók, akik megfelelnek a pályázatban meghatározott kritériumoknak, leadták a vállalásaikat, nem veszíthetik el a jogosultság megszerzésére az esélyt azért, mert a 410 MW-nál kevesebben feleltek meg az előre meghatározott kritériumoknak.

A fenti érvelés vonatkozik az önkényesen, és meglehetősen alacsonyan, 10%-nál meghúzott küszöbre is. 1175 MW beérkezett igény esetén érthetetlen, hogy pl. 1000 MW mennyiségű, a pályázat feltételeinek megfelelő kérelmező között miért ne lehetne kiosztani a kapacitásokat.

o Módosult a pályázatok elbírálásának szempontjait tartalmazó 15. § (1) bekezdés is. Eddig a pályázók ajánlatának tartalmaznia kellett, hogy mekkora átvételi áron (Ft/kWh), mekkora időszakon keresztül, évente mekkora mennyiséget kívánnak értékesíteni a zöld energiából. Új elem, hogy a pályázóknak a szabályozási képesség vonatkozásában is ajánlatot kell tenniük. A módosítás szövege szerint „a szabályozási képességre vonatkozó ajánlatot az üzemi szabályzatban meghatározott bontásban kell megadni".

Az eredeti pályázatnak is kötelező tartalmi eleme volt megadni a tervezett erőmű műszaki adatai között az erőmű szabályozási képességét, illetve a csatolandó dokumentumok között szerepelt az a nyilatkozat, hogy szükséges esetekben a pályázó hozzájárul termelésének az elosztó hálózati engedélyes vagy az átviteli rendszerirányító általi korlátozásához. Most azonban a szabályozási képesség az elbírálás pontozási rendszerébe is belekerül, ezáltal nagyobb súlyt kap a kapacitás-jogosultságok kiosztásakor. Ez az eredeti feltételek szerinti eredményhez képest jelentősen megváltoztathatja a nyertesek körét.

* A pályázati eljárás célját meghatározó 3. § (1) bekezdés kiegészült egy negyedik ponttal. Így a korszerű szélerőmű-kapacitások létesítése, a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia részarányának növelése, valamint a jogosultság hatékony, átlátható, befolyásmentes és egyenlő bánásmód elvének megfelelő szétosztása mellett további célként jelenik meg a fejlesztéspolitikai célok megvalósulása is, a módosítás szövege szerint „a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának és biztonságos működésének fenntartása mellett".

A pályáztatás célja annak biztosítása, hogy a meglehetősen rugalmatlan hazai villamosenergia-rendszerbe csak annyi fluktuáló szélenergia-kapacitás kerüljön be, amennyi biztonságosan szabályozható. Ez eddig is közismert volt, ennek alapján lett meghatározva a 2010-es pályázatban meghirdetett 410 MW-os korlát. A célok pontosítása tehát nem okoz számottevő változást.

* A pályázat visszavonása esetén egy újabb pályázat meghirdetését befolyásolja a Rendelet 5. § (1) bekezdésének módosítása. Eszerint a Magyar Energia Hivatal minden év december 31-ig - a hálózati engedélyesek bevonásával - elemzést végez a villamosenergia-rendszer középtávon várható egyensúlyáról, azaz arról, hogy további szélenergia-kapacitás integrálása lehetséges-e. Amennyiben igen, 30 napon belül meg kell hirdetni az újabb pályázatot.

Amennyiben a rendelet új elemei hatására a Magyar Energia Hivatal érvénytelenné nyilvánítja a 2010-es pályázatot, az újabb pályázat kiírásáig további fél év, a beadásig, illetve eredményhirdetésig pedig további hosszú hónapok telnek majd el.

A rendeletmódosítás legfontosabb eleme a pályázat visszavonására vonatkozó elemek utólagos beemelése. Kézenfekvő az a következtetés, hogy a minisztérium olyan feltételekkel egészítette ki a rendeletet, amelyek alapján el lehet kerülni a pályázat eredményének kihirdetését. Az Energia Klub eddig is több fórumon is kifejtette azt a véleményét, hogy a megújulóenergia-célok megvalósulásához beruházásokra van szükség. Magyarország eddig sem a kiszámítható viszonyokról volt híres. A széltender visszavonásával félő, hogy nem csak a szélenergia-, hanem a többi megújulóenergia-szektor sem fogja komolyan venni a kormány zöldítési terveit.

(Piac és Profit)