A banki etikai kódexet egyes képviselők „írott malasztnak” nevezték, de Farkas Ádám elnök kifejtette, hogy az abban foglaltak jogi úton kikényszeríthetők, illetve több törvényben is megjelentek a kódex részletszabályai.

Farkas Ádám a jelentés főbb megállapításainak ismertetése előtt elmondta, hogy a felügyeleti törvény módosítása miatt most először terjesztett a parlament elé éves jelentést a PSZÁF. A felügyelet szakmai tevékenységének bemutatása előtt arról beszélt, hogy a múlt évben a kormányok a világ összesített bruttó hazai termékének (GDP) egynegyedét „tették ki az asztalra” azért, hogy rendbe tegyék a pénzügyi szférát.

A magyar pénzügyi szféra ehhez képest csekély támogatást igényelt, tőketámogatást csak az FHB kapott, és azt már vissza is fizette, ugyanezt tette a kapott hitellel az OTP is, míg az FHB és az MFB által felvett hitel „még fennáll”.

Miután a PSZÁF lett a pénzügyi termékek körében a fogyasztóvédelmi hatóság is, a panaszok száma tavaly egyharmadával növekedett, és ez a tendencia érvényesül idén is. A piaci ellenőrzések sorából az elnök kiemelte a Soros-alap és a Deutsche Bank elleni fellépést. Végül a felügyelet belső működéséről annyit mondott Farkas Ádám, hogy a vezetői szintek csökkenésével 110-ről 39-re csökkent a vezetők száma. A PSZÁF működtetése a költségvetésnek nem kerül pénzébe, miután a felügyeleti díjakból tartja fenn magát.

A bizottsági tagok pártállásra tekintet nélkül elismerték, hogy Farkas Ádám elnöksége alatt dinamizálódott a felügyelet, de kritikát is megfogalmaztak. Például azt, hogy a PSZÁF a jogsértések megtörténte után avatkozik be, holott jobb lenne ezt előbb megtenni. Többen kifogásolták azt, hogy az etikai kódexnél erősebb szabályozás kellene, illetve azt, hogy a bankok inkább jegybanki betétben tartják a pénzüket, semmint hiteleznének abból.

Rogán Antal (Fidesz–KDNP) azt kifogásolta, hogy a devizahitelek „elfutására” a felügyelet időben figyelmeztethetett volna. Ezt azonban az előző vezetésű PSZÁF-ra értette a bizottság elnöke, aki szóba hozta Szász Károly korábbi PSZÁF-elnöknek politikai okból történt leváltását az MSZP–SZDSZ-kormány által, és utalt arra, hogy a legutóbbi időkig nem megfelelően működött a felügyelet.

A felügyelet szakmai munkájából Farkas Ádám válaszában kiemelte azt a tucatnyi cég ellen indított közérdekű keresetet, amelyet a felügyelet az általános szerződési feltételeiknek egyoldalú módosítása miatt indított. Elmondta, hogy a pénzügyi – így a hitel- – termékeket sem kell előre engedélyeztetni, így az árazásukba sem szólhat bele a felügyelet. Viszont a versenyt és a nyilvánosságot serkentheti, mint ahogy meg is tette azzal, hogy a hitelek összehasonlíthatóak a PSZÁF honlapján. Elmondta még, hogy jelenleg 30 pénzügyi vállalkozást vizsgál alaposan a felügyelet, és az eredményt hamarosan közzéteszi.

A PSZÁF beszámolóját a gazdasági bizottság egyhangúlag általános vitára javasolta, az elfogadásáról szóló határozati javaslatot viszont 4 tartózkodással fogadta el a bizottság. A bizottság két MSZP-s ellenszavazattal általános vitára alkalmasnak találta az államháztartási törvény módosítására tett javaslatot, amelyet Rogán Antal (Fidesz) és Latorcai János (KDNP) nyújtott be.

(MTI)