Vona Gábor szerint a Jobbik az elmúlt két évben felkavarta a magyar politika állóvízét, a párt célja azonban, hogy a következő választáson már ne csupán átütő, hanem kormányzati erő legyen.
A pártelnök szombaton, a Jobbik hetedik, tisztújító kongresszusa előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta: az, hogy az MSZP június negyedikén Trianon-emléknapot tartott, mutatja a közélet megváltozásának irányát, s ez elsősorban a Jobbik megjelenésének eredménye.
A Jobbik parlamenti munkáját következetesnek és konstruktívnak nevezte, kitérve arra, hogy szerinte az LMP bizonytalan társadalmi szervezetként, az MSZP pedig "hisztipártként" viselkedik az Országgyűlésben.
A Jobbik szombati kongresszusa új elnökséget választ és dönt a párt alapszabályának módosításáról. Az elnöki tisztségre Vona Gábor az egyetlen jelölt, a hat alelnöki pozícióra tizenketten kaptak elegendő számú jelölést.
A Jobbik elnöke és frakcióvezetője a párt tisztújító kongresszusa előtt tartott sajtótájékoztatóján közölte: a nemzetbiztonsági bizottságnak kell döntenie arról, hogy Balla Gergő, Endrésik Zsolt, Schön Péter és Staudt Gábor megkezdheti-e a munkáját.
Staudt Gábor az MTI kérdésére közölte: mivel az átvilágítási folyamat lezárultáig is részt akarnak venni a nemzetbiztonsági bizottság munkájában, elutasító döntés esetén kezdeményezik, hogy egy C típusú átvilágításon már átesett képviselőjük, várhatóan Rubi Gergely tanácskozási joggal jelen lehessen a testület ülésein.
A Jobbik két éve megválasztott elnöksége azt a célt fogalmazta meg, hogy "irány a parlament", így a párt legfontosabb törekvése teljesült - összegzett beszámolójában Vona Gábor, a párt hetedik, tisztújító kongresszusán.
Az országgyűlési választást értékelve azt mondta: a Fidesz retorikájával ellentétben nem történt forradalom, de ha valaki mindenáron használni akarja a kifejezést, a Jobbikkal kapcsolatban tegye, mert pártja hatalmas ellenszélben ért el jó eredményt.
Hozzátette, a parlamentbe jutás nem öncél volt, hanem annak eszköze, hogy bebizonyítsák szimpatizánsaiknak, "a politika lehet tisztességes, hiteles és magyar".
Vona Gábor kijelentette: büszke a Jobbik teljesítményére, noha a választások után hiányérzete volt. De nem pártja szereplése miatt - folytatta -, hanem azért, mert az összes többi parlamenti erő elvett tőlük egy lehetőséget.
A Fidesz annak lehetőségét, hogy megakadályozzák törvényjavaslatok elfogadását, az MSZP azét, hogy övék legyen a legerősebb ellenzéki frakció, az LMP pedig annak a felhajtó erejét, hogy a Jobbik egyedül áll szemben az elmúlt húsz év politikai elitjével.
Sikeresnek nevezte a Jobbik szervezetépítését, megemlítve az országos és a megyei választmányok létrejöttét, illetve hogy a Jobbiknak saját hetilapja és az interneten is szerveződő támogatói bázisa van. "Ha nem lenne internet, nem biztos hogy itt lennénk, vagy ilyen erővel lennénk itt" - fogalmazott.
A parlamenti frakció munkájáról szólva elmondta, hogy a Jobbiké a legaktívabb képviselőcsoport, "számtalanszor előfordul", hogy több képviselőjük van az ülésteremben, mint ahányan a többi frakció tagjai közül összesen. Kijelentette, hogy a kormánypártok számos olyan döntést kezdeményeztek, amely eredetileg a Jobbik programjának részét képezte.
Arra is kitért, hogy az elmúlt két évben erősödtek a párt nemzetközi kapcsolatai, és ma a Jobbik "az európai nemzeti pártok" között a legerősebb, legtöbb lehetőséget magában rejtő politikai erő.
Vona Gábor beszédét kétszer szakította meg taps: először, amikor köszönetet mondott a betiltott Magyar Gárda tagjainak, másodszor pedig akkor, amikor megismételte a kongresszus előtti sajtótájékoztatóján ismertetett véleményét, amely szerint a Jobbik a parlamenti arányánál lényegesen nagyobb hatással volt a hazai közéletre.
Példaként említette és a Jobbik megerősödésének tulajdonította, hogy az MSZP június 4-én Trianon-emléknapot tartott; mint mondta, ez olyan érzés lehetett a szocialisták számára, mintha a Jobbik képviselőinek Károlyi Mihály szobrát kellene megkoszorúzniuk.
A pártelnök beszédével a kongresszus nyilvános része véget ért. A testület ezután zárt ülésen hallgatja meg az elnöki tisztségre egyedüliként jelölt Vona Gábor programbeszédét, majd szót kapnak az alelnökjelöltek is.
Az elnökség tagjait megválasztó titkos szavazást követően várhatóan módosítják a Jobbik alapszabályát. A kétharmados többséget igénylő változtatás alapján a párt úgynevezett baráti köröket hozna létre, elsősorban a határon túl.
A kongresszuson több, határon túli szervezet képviselői mellett megjelent az az ötgyermekes budafoki családanya is, akinek kilakoltatása ellen a párt országgyűlési képviselői tiltakoztak. A Budapesti Kongresszusi Központban tartott rendezvényre többen a jogtalanul betiltott Magyar Gárda egyenruhájában érkeztek.
(Heti Válasz nyomán)
A Jobbik tisztújító kongresszusán a következő politikusok váltak alelnökjelöltté:
Árgyelán János, a Jobbik Fejér megyei elnöke
Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke, az Országgyűlés alelnöke
Bana Tibor, a Jobbik Vas megyei elnöke
Barkó Béla, a Jobbik Baranya megyei elnöke, harkányi önkormányzati képviselő
dr.Gyüre Csaba, a Jobbik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke, a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselő
Gál Péter Pál, a Jobbik székesfehérvári elnöke
Murányi Levente, a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselő
Novák Előd, a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselő
Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselő
Szabóné Kocziha Tünde, a Jobbik békéscsabai elnöke, Békés megyei alelnöke
Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke, európai parlamenti képviselő
Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke, az Országgyűlés alelnöke
Bana Tibor, a Jobbik Vas megyei elnöke
Barkó Béla, a Jobbik Baranya megyei elnöke, harkányi önkormányzati képviselő
dr.Gyüre Csaba, a Jobbik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke, a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselő
Gál Péter Pál, a Jobbik székesfehérvári elnöke
Murányi Levente, a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselő
Novák Előd, a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselő
Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselő
Szabóné Kocziha Tünde, a Jobbik békéscsabai elnöke, Békés megyei alelnöke
Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke, európai parlamenti képviselő
(Barikád nyomán)
Korábban írtuk: Vona Gábor szerint a Jobbik az elmúlt két évben felkavarta a magyar politika állóvízét, a párt célja azonban, hogy a következő választáson már ne csupán átütő, hanem kormányzati erő legyen.
A pártelnök szombaton, a Jobbik hetedik, tisztújító kongresszusa előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta: az, hogy az MSZP június negyedikén Trianon-emléknapot tartott, mutatja a közélet megváltozásának irányát, s ez elsősorban a Jobbik megjelenésének eredménye. A Jobbik parlamenti munkáját következetesnek és konstruktívnak nevezte, kitérve arra, hogy szerinte az LMP bizonytalan társadalmi szervezetként, az MSZP pedig "hisztipártként" viselkedik az Országgyűlésben.
A Jobbik szombati kongresszusa új elnökséget választ és dönt a párt alapszabályának módosításáról. Az elnöki tisztségre Vona Gábor az egyetlen jelölt, a hat alelnöki pozícióra tizenketten kaptak elegendő számú jelölést. Vona Gábor fenntartja jelölését, és továbbra is azt a négy politikust kívánja delegálni az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti, illetve nemzetbiztonsági bizottságába, akik az Alkotmányvédelmi Hivatal szakvéleménye szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.
A Jobbik elnöke és frakcióvezetője a párt tisztújító kongresszusa előtt tartott sajtótájékoztatóján közölte: a nemzetbiztonsági bizottságnak kell döntenie arról, hogy Balla Gergő, Endrésik Zsolt, Schön Péter és Staudt Gábor megkezdheti-e a munkáját. Staudt Gábor közölte: mivel az átvilágítási folyamat lezárultáig is részt akarnak venni a nemzetbiztonsági bizottság munkájában, elutasító döntés esetén kezdeményezik, hogy egy C típusú átvilágításon már átesett képviselőjük, várhatóan Rubi Gergely tanácskozási joggal jelen lehessen a testület ülésein.
(MTI)
Korábban írtuk: Vona Gábort választhatja újra pártelnökké mai tisztújító kongresszusán a Jobbik Magyarországért Mozgalom, amely alapszabályát is módosítja.
Novák Előd alelnök tájékoztatása szerint a tisztújítás a pártelnök mellett a hat alelnökre terjed ki, és amiatt vált szükségessé, mert a Jobbik tisztségviselőit két évre választják, és az érintettek mandátuma most járt le. A több mint 800 fős kongresszus titkos szavazással dönt az új elnökségről, a hat alelnöki posztra 12 jelölés érkezett az alapszervezetektől, az elnöki posztért egyedül Vona Gábor jelenlegi elnök, frakcióvezető indul. A testület új etikai és számvizsgáló bizottságot is választ.
A Jobbik kongresszusa dönt arról az alapszabály-módosító javaslatról is, amelynek alapján a párt "baráti köröket" hozna létre határon túli országokban, "elsősorban elcsatolt országrészekben" - közölte Novák Előd.
(MTI)
