| Az idevágó jogszabály tételesen leírja, milyen allergén növény nem lehet a szántóföldön, kertben, mezőn.
Már csak néhány nap maradt a kaszálásra: július elsejétől ellenőrzik a földhivatalok és a jegyzők a kül- és belterületek parlagfűvel való fertőzöttségét. A törvény szerint a földterületeket a használóiknak olyan állapotban kell tartaniuk, hogy ott a növény virágai ne fejlődhessenek ki később sem.
Kanyuk Attila, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság vezetőhelyettese elmondta, hogy az elhanyagolt területeket a földhivatalok, más szemlézők nekik jelentik be, s nincs méltányosság. Kötelesek elrendelni a közérdekű kényszerkaszálást, amiről nem kell értesíteniük az adott terület gazdáját sem. A parlagfüves területek helyének meghatározását műholdvevővel végik a földhivatalok munkatársai, így keresve meg az adott tábla tulajdonosát. A törvény szó szerint leírja, hogy a parlagfű mellett mi nem lehet a kertben, mezőn (a parlagfű mellett például az ürömfű), de ha egyik sincs, hiába a derékig érő gaz, a bejelentés, nem indíthatnak a telek tulajdonosa ellen eljárást.
Egyetlen kérdésre nem kaptunk választ: a szántóföldekre a gazdák az átázottság miatt sok helyen nem tudnak géppel rámenni, viszont a méltányosságot a törvény tiltja...
Ötmilliós bírság
Adott esetben bírságot is kell fizetnie a gazdának, ezt a gyomosodás mértékétől és a terület nagyságától függően 15 ezer és 5 millió forint között állapítja meg a hivatal. A gondatlan gazdának a kényszerkaszálás költségeit is ki kell fizetnie. Mitől függ a bírság összege? A legalacsonyabb tételt kötelező kiszabni, az emelkedést a terület nagyságából és a gyommal való fertőzöttség mértékéből számítják ki. Példa: ha egy hektár 10 százalékán van parlagfű, akkor alsó határ körüli a büntetés, de ha tíz hektáron van 50 százaléknyi, már milliós lehet a tétel.
(BAMA)
