Nagyon kétséges, hogy az afganisztáni háborút katonailag meg lehet nyerni, de teljesen nyilvánvaló, hogy a szövetségesek nem veszíthetnek, tehát egy köztes politikai megoldásra van szükség – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön a C-SPAN amerikai kábeltelevíziós hálózatnak adott interjúban.
Martonyi – aki amerikai kollégája, Hillary Clinton meghívására tesz munkalátogatást Washingtonban – elmondta: a magyar közvélemény, ha nem is szereti kimondottan, nem nagyon helyezkedik szembe Magyarország afganisztáni részvételével; mivel eddig szerencsére nem volt túl sok magyar áldozat. Hozzátette, több áldozat esetén ez megváltozhat. Utalt rá, hogy Magyarország jelenleg nagyjából 400 emberrel van jelen Afganisztánban, és kötelezte magát, hogy év végére körülbelül 500-ra növeli a létszámot. Szerinte az afganisztáni részvétel nemcsak szövetségesi kötelezettség, hanem „alapvető értékeink védelmének feladata”.
A miniszter – aki több betelefonáló néző kérdésére is válaszolt – azt mondta, nem az iszlámmal van a gond. A muszlimokban, keresztényekben és zsidókban sok a közös vonás, egy istenben hisznek; a problémát a fundamentalista iszlám jelenti, amely hite szerint kisebbség. A jövő egyik nagy kérdése, hogy az iszlám melyik irányzata fog felülkerekedni, „minden érdekünk a mérsékelt iszlám támogatásához fűződik, és ez az egyik ok, amely miatt harcolnunk kell a fundamentalisták ellen” – hazudta, hiszen a hülye számára is nyilvánvaló, hogy egyáltalán nem erről van szó.
Az afganisztáni szövetséges haderő főparancsnoka, Stanley McChrystal tábornok leváltása kapcsán annyi jegyzett meg: számára az az ügy tanulsága, hogy az újságírókkal nagyon meg kell válogatni az embernek a szavait, óvatosnak kell lennie, különösen, ha a hadsereg egy tábornokáról van szó. Az amerikai-orosz viszonyt illetően – Dmitrij Medvegyev orosz elnök éppen aznap találkozik Obamával – a külügyminiszter üdvözölte az amerikai kormány úgynevezett reset- (újraindítási) politikáját. Magyarország számára nagyon fontos, hogy Oroszországgal párbeszéd legyen – szögezte le, utalva arra, hogy alapvető gazdasági érdekei fűződnek Oroszországhoz, „az energiaellátás számunkra kulcskérdés”. „Jóllehet korábban voltak némi félreértéseink vagy ügyeink az oroszokkal, mindketten tisztában vagyunk azzal, hogy átlátható, megbízható kapcsolatra van szükség, amely a kölcsönös tiszteleten és érdeken alapul” – mondta.
Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között erősíteni kell az együttműködést. „Nem adjuk fel alapvető értékeinket és elveinket, ragaszkodunk hozzájuk, de tiszteljük partnerünket, egyben elvárjuk, hogy ő is tiszteljen minket” – fejtette ki.
A hét végi kanadai G20-csúcs kapcsán – arra a kérdésre, hogy milyen irányban halad Magyarország, a költést vagy a megtakarítást részesíti előnyben – a külügyminiszter azt mondta: „az az egyoldalú vita, hogy csak takarékosságra, megszorító intézkedésekre vagy csak ösztönzésre van szükség, szerintem nem helyes vita”. Elmondta, hogy a magyar kormány által néhány napja elfogadott 29 pontos akcióterv mindkettő elemeit tartalmazza. Kifejtette: egyfelől költségvetési fegyelemre van szükség, ez kulcskérdés, ragaszkodni kell a kijelölt hiánycélhoz, másfelől serkenteni kell a gazdaságot. „Növekedésbarát költségvetési fegyelem megteremtésére kell törekednünk” – fogalmazott.
Arról is beszélt, hogy nem aggódik az euró jövője miatt, „az euró megmarad”. Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi válság meg fog oldódni, a közös valuta eltűnésére vonatkozó előrejelzések – jóllehet vannak problémák – túl borúlátók.
(MTI nyomán)
