Nincsenek komoly jogosítványai, a döntéseket jelentősen befolyásoló mozgástere a magyar köztársasági elnöknek. A köztársasági elnöki intézmény mégsem csak jelképes. Mi a dolga a magyar államfőnek?

Schmitt Pált jelöli köztársasági elnöknek Orbán Viktor miniszterelnök - jelentette be szerdán Orbán szóvivője. Schmitt lehet a rendszerváltás utáni negyedik államfő.

Mibe szólhat bele az államfő?

Az alkotmány szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik a demokratikus rend felett. Legfontosabb feladata és egyben legerősebb jogosítványa, hogy ő hirdeti ki az országgyűlésben megszavazott törvényeket. A törvények aláírásakor lehetősége van arra, hogy saját véleményét megfogalmazza, érdemben alakítsa a politikát, ugyanis a neki megküldött törvényeket észrevételeivel együtt visszaküldheti az országgyűlésnek megfontolásra. Ha azonban az országgyűlés változatlan formában fogadja el a törvényt, másodszor már alá kell írnia azt.

Az államfő megteheti azt is, hogy a törvényeket kihirdetésük előtt megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha a jogszabályt vagy annak valamelyik részét alkotmányellenesnek tartja. Ebben az esetben a törvény nem lép hatályba egészen addig, amíg az alkotmánybíróság nem dönt az államfő kifogásáról. Ez sokszor több hónapos munkát igényel. 

Miben van jelképes szerepe?

A köztársasági elnök jelöli ki a népszavazások, az országgyűlési és az önkormányzati választások időpontját is, de ezekben nem dönthet szabadon, a törvények szűk mozgasteret hagynak csak számára. Szerepet kap a kormányalakításban is: ő ajánl miniszterelnököt az országgyűlésnek, de ebben a választások eredményéhez kell igazodnia, mert a miniszterelnök-jelöltről a parlament szavaz.

Külföldön a köztársasági elnök képviseli Magyarországot, és a protokolláris találkozók mellett arra is lehetősége van, hogy önállóan, ellenjegyzés nélkül nemzetközi szerződéseket kössön. Igaz, ez csak olyan szerződésekre érvényes, amelyek nem érintenek törvényeket, mert ezekhez már az országgyűlés előzetes hozzájárulására van szükség. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka, de önálló döntési jogköre csak szükségállapot idején van.

Bizonyos állami posztok vezetőinek a kijelölésébe is beleszólhat, például ő jelölheti az országgyűlési biztosokat, a legfőbb ügyészt és a Legfelsőbb Bíróság elnökét, igaz, a döntést nem az államfő, hanem a parlament hozza meg. Sólyom László ombudsmanjelöltjeit az előző ciklusban többször leszavazta a parlament. Más állami posztokra is jelölhet embereket, de többnyire a miniszterelnök vagy valamelyik miniszter javaslata alapján.

Az állami kitüntetéseket sem saját döntése alapján ítéli oda, csak a miniszterelnök vagy a miniszterek javaslatára ő adja át. Mérlegelési jogköre nincs, legfeljebb olyan szimbolikus gesztusokkal fejezheti ki egyet nem értését, mint Sólyom László, aki 2006-ban a Kossuth- és Széchenyi-díjat átadásakor nem fogott kezett az általa kifogásolt Fekete Jánossal (erről bővebben itt olvashat).

A köztársasági elnök dönt a kegyelmi és az állampolgársági ügyekben is, ő határoz új községek alapításáról és a városi címek adományozásáról is. A törvény szerint ezek sem önálló döntései, csak az illetékes miniszterek előterjesztése alapján hozhatja meg határozatait. Sólyom László azonban megmutatta, hogy a köztársasági elnök ezekben az esetekben sem feltétlenül aláíró-automata: 2007-ben megvétózta a Piliscsabához tartozó Magdolnavölgy önállósodásáról szóló előterjesztést (erről bővebben itt olvashat).

(origo)