A Gazprom Dmitrij Medvegyev orosz elnök utasítására a múlt héten ötnapos határidőt szabott Minszknek felhalmozódott adósságai kifizetésére, s amikor ez nem történt meg, hétfőn 15, kedden már 30, szerdán pedig 60 százalékkal csökkentette a szállítást.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő kedden közölte, hogy utasítást adott az Európába irányuló vezetékek lezárására, de az érintett célországok még nem jelezték, hogy ez megtörtént volna.

Alekszej Miller Gazprom-vezérigazgató szerdán egy értekezleten ugyancsak azt közölte, hogy a tranzit teljes volumene áthalad Fehéroroszországon és elérkezik a vásárlókhoz. Ugyanakkor a Gazprom szükség esetén kész a gáz egy részét átterelni ukrajnai vezetékekbe, Ukrajna jelezte, hogy ezt vállalja, de az orosz monopólium akár a szabadpiacról is kész pótolni az európai vásárlók kieséseit.

A fehérorosz adósság – mintegy 200 millió dollár – azért halmozódott fel, mert Minszk január óta az 1000 köbméterenként 150 dolláros tavalyi árat utalta, míg a szerződés értelmében az idei első negyedévben az ár 184 dollár lett volna.

Minszk viszont egyebek között arra hivatkozik, hogy a Gazprom is tartozik mintegy 200 millió dollárnyi tranzitdíjért. Az orosz monopólium ezt elismerte azzal, hogy azért nem tud fizetni, mert Minszk nem állítja ki a szükséges dokumentumokat. Szakértők szerint valószínűleg el akarta érni a tranzitdíj emelését.

A szerdai orosz lapok azt írták, hogy a minszki hatóságok kedden este levélben tájékoztatták a Gazpromot a „fegyverszünet” feltételeiről. Eszerint határidőre – június 23-ra – kész kifizetni a májusban szállított gázt a szerződésben szereplő áron, a fennmaradó 187 millió dollárra – amely a Gazprom szerint 192 millió – haladékot kér július 5-ig. A szerdán esedékes összeg meg is érkezett.

A Gazprom megerősítette, hogy megkapta a levelet, de a feltételeket elfogadhatatlannak minősítette.

Az EU bizottsága szerint az orosz-fehérorosz gázháború az uniós gázfogyasztás mintegy 6,25 százalékát érintheti. Fehéroroszországon az 50 százalékban a Gazprom tulajdonában lévő Beltransgaz vezetékein, valamint az orosz tulajdonú Jamal-Európa vezetéken áramlik a gáz Európába: az előbbin évi mintegy 14, az utóbbin évi 30 milliárd köbméter.

A háttérben a tervezett orosz-kazah-fehérorosz vámunió körüli viszály húzódik meg. Lukasenka akadályozza az országa érdekeit is szolgáló vámunió létrejöttét, hogy alacsonyabb gázárat kényszerítsen ki Moszkvából. Ezt nem is titkolta a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel kedden folytatott megbeszélésén. Lukasenka e politikájával eddig még mindig elérte, amit akart, de a jelek szerint ezúttal Moszkva nem szándékozik engedni.

Alekszej Makarkin politológus a Vedomosztyi című lapnak azt mondta: a gáz itt nyilvánvalóan a politikai nyomásgyakorlás eszköze. Moszkva így akarja „átnyomni” a Vámunió politikai projektet.

Orosz szakértők szerint a háborúság a Gazprom arculatán ejt foltot, még ha igaza is van: a kétoldalú szerződés nem életképes, mert Minszk nem képes kifizetni az abban szereplő árat, vagyis az orosz félnek előbb-utóbb úgyis engednie kell.

(MTI)