Egy hét alatt 22 ezerrel nőtt azok száma, akik jelezték a lakóhelyük szerinti jegyzőnél, hogy részt kívánnak venni a települési kisebbségi önkormányzati képviselők októberi választásán. A határidő lejárta előtt valamivel több mint három héttel már 58 ezren szerepelnek a kisebbségi választói jegyzékekben az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint.
Négy éve összesen csaknem 200 ezren kérték felvételüket a kisebbségi választói jegyzékekbe. A kisebbségi jegyzékbe az kérheti a felvételét, aki a 13 kisebbségi közösség egyikéhez tartozónak vallja magát, és szavazni kíván a jelöltekre, vagy maga is jelöltként kíván indulni. Ehhez az szükséges, hogy július 15-ig egy formanyomtatványon kérje az adott kisebbségi választói jegyzékbe vételét a helyi jegyzőtől.
A jegyzékbe felvételnek nem lehet akadálya, ha a választópolgár nem a választási iroda által május 31-ig megküldött, hanem az internetről letöltött, fénymásolt vagy egyéb módon sokszorosított kérelemnyomtatványt tölt ki és juttat el a helyi választási iroda vezetőjéhez.
A kisebbségi szervezetek azonban nem gyűjthetik az említett kérelemnyomtatványokat, és erre nem is hívhatják fel a választópolgárokat. A kérelem és a kisebbségi választói jegyzék ugyanis személyes és különleges adatokat tartalmaz. A kisebbségi választói jegyzékbe csak a választási iroda, a választási bizottság és a bíróság tekinthet be feladatai végrehajtásánál. (A jegyzékeket a szavazás eredményének jogerőre emelkedése után meg kell semmisíteni.)
Az OVI adatai szerint eddig 58 236-an kérték a jegyzőnél felvételüket a kisebbségi választói jegyzékbe. A felvettek 63 százaléka (36 640 választó) kérelmében a cigány kisebbségi közösséghez tartozónak vallotta magát, további 22 százalék (összesen 12 907-en) németnek, 2591 választó szlováknak, 2546 horvátnak, 703 románnak, 599 szerbnek, 558 ruszinnak, 480 lengyelnek, 354 görögnek, 299 szlovénnek, 296 ukránnak, 134 bolgárnak és 129 örménynek.
A legtöbben, 437-en eddig Győrben jelentkeztek a jegyzékbe, ebből 357-en a cigány, 55-en a német és ketten a lengyel választói jegyzékbe vetették fel magukat. Miskolcon 431-en jelentkeztek (közülük 370-en a cigány és 27-en az ukrán jegyzékbe), Kiskunhalason 419-en (ebből 395 a cigány), a főváros XVIII. kerületében 358-an (ebből 199 a német, 41 a görög, 29 a szerb, 28 a ruszin és 20 a szlovén jegyzékbe), Pécsen 352-en (közülük 211 a német, 71 a horvát és 34 a bolgár), Békéscsabán 122-en (ebből 90 a szlovák és 23 a román).
Négy évvel ezelőtt, 2006-ban közel 200 ezer választó kérte a kisebbségi választói jegyzékbe vételét: 106 ezren szerepeltek a cigány, csaknem 46 ezren a német, 15 ezren a szlovák, 11 ezren a horvát, 4 ezren a román, 3-3 ezren a lengyel és a ruszin, több mint 2-2 ezren a görög, az örmény, a szerb és a bolgár, ezren-ezren az ukrán és a szlovén választói jegyzékben.
2006-ban Pécsen olyan sokan (2550) jelentkeztek a kisebbségi választói jegyzékbe, hogy három szavazókört is ki kellett jelölni. További öt olyan település volt – Békéscsaba (1426), Győr (1970), Miskolc (1403), Nagykanizsa (1204) és Budapest XVIII. kerülete (1455) –, ahol két szavazókör volt a kisebbségi választáson.
Akkor 2933 településen készült kisebbségi választói jegyzék, és az ország 1435 településén végül összesen 2049 helyi kisebbségi önkormányzati választást tartottak.
(MTI)
