Sólyom László köztársasági elnök hétfőn visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek az alkotmánynak, illetve az alkotmánybírósági törvénynek az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetételére vonatkozó módosításait.
A Köztársasági Elnöki Hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az államfő egyetért az Országgyűléssel abban, hogy az alkotmánybírók választásának hatályos alkotmányi szabályozása nem vált be. Ezért szükség lenne olyan szabályokra, amelyek jobban szolgálják az alkotmánybírák függetlenségét, magas szakmai színvonalát, lehetővé teszik a megüresedett bírói helyek gyors betöltését, és minderre alkotmányos garanciát is nyújtanak.
Azonban Sólyom László szerint a parlament által most elfogadott változtatás nem felel meg ezeknek a követelményeknek, sőt, alkalmas a helyzet további romlását előidézni, egyúttal viszont alkalmatlan a kitűzött céljának elérésére, mivel nem minden esetben képes biztosítani a frakciók arányos képviseletét a jelölő bizottságban annak alacsonyan rögzített létszáma miatt.
Mivel az Alkotmánybíróság (Ab) gyakorlata szerint alkotmánymódosítás alkotmányellenessége fogalmilag kizárt, Sólyom László az Országgyűlésnek küldte vissza megfontolásra a törvényt - olvasható a közleményben.
A köztársasági elnök álláspontja az - írják -, hogy sem a jelenlegi, sem az újonnan elfogadott szabályozás nem felel meg az irányadó nemzetközi gyakorlatnak, ezért arra kérte a parlamentet, hogy "az európai példáknak megfelelő, garanciális szempontból kielégítő, ugyanakkor hatékony szabályozást alkosson". Ezeknek a követelményeknek az államfő szerint leginkább az felelne meg, ha az alkotmánybírák állításában szerepet kapna a köztársasági elnök és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is.
Sólyom László a házelnöknek szóló levelében, amelyben érveit részletesen is kifejti, azt írta: csak a házszabályból lehet következtetni arra, hogy a jelölő bizottság mint eseti bizottság összetétele a frakciók közötti létszámaránynak felelne meg, holott szerinte az alkotmánybíró-jelölő bizottság összetételét magában az alkotmányban kell meghatározni, hiszen ezáltal nyeri el garanciális minőségét a jelölő bizottságra vonatkozó alkotmányi rendelkezés.
A házszabály nem alkalmas olyan jelentőségű és erejű alkotmányos garancia biztosítására, mint az alkotmány, hiszen a házszabálytól az Országgyűlés eseti meggondolások és megegyezések alapján bármikor eltérhet - mutat rá a köztársasági elnök, aki ezért nem ért egyet azzal, hogy a jelölő bizottság összetételére vonatkozó szabályokat nem az alkotmány szintjén határozza meg az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom.
Hangsúlyozza azonban, hogy ellentétben a bizottság összetételére vonatkozó alkotmányi rendelkezés szükségességével, a jelölő bizottság tagjainak számát nem indokolt megállapítani az alkotmányban.
A Ház múlt hétfőn fideszes kezdeményezésre úgy döntött: az Ab tagjaira az országgyűlési képviselőkből álló nyolctagú jelölőbizottság tesz javaslatot, a testület, "igazodva a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz, biztosítja a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit". Az eddigi szabályok, azaz az alkotmány még hatályos szövege szerint "az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
Mivel az Alkotmánybíróság (Ab) gyakorlata szerint alkotmánymódosítás alkotmányellenessége fogalmilag kizárt, Sólyom László az Országgyűlésnek küldte vissza megfontolásra a törvényt - olvasható a közleményben.
A köztársasági elnök álláspontja az - írják -, hogy sem a jelenlegi, sem az újonnan elfogadott szabályozás nem felel meg az irányadó nemzetközi gyakorlatnak, ezért arra kérte a parlamentet, hogy "az európai példáknak megfelelő, garanciális szempontból kielégítő, ugyanakkor hatékony szabályozást alkosson". Ezeknek a követelményeknek az államfő szerint leginkább az felelne meg, ha az alkotmánybírák állításában szerepet kapna a köztársasági elnök és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is.
Sólyom László a házelnöknek szóló levelében, amelyben érveit részletesen is kifejti, azt írta: csak a házszabályból lehet következtetni arra, hogy a jelölő bizottság mint eseti bizottság összetétele a frakciók közötti létszámaránynak felelne meg, holott szerinte az alkotmánybíró-jelölő bizottság összetételét magában az alkotmányban kell meghatározni, hiszen ezáltal nyeri el garanciális minőségét a jelölő bizottságra vonatkozó alkotmányi rendelkezés.
A házszabály nem alkalmas olyan jelentőségű és erejű alkotmányos garancia biztosítására, mint az alkotmány, hiszen a házszabálytól az Országgyűlés eseti meggondolások és megegyezések alapján bármikor eltérhet - mutat rá a köztársasági elnök, aki ezért nem ért egyet azzal, hogy a jelölő bizottság összetételére vonatkozó szabályokat nem az alkotmány szintjén határozza meg az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom.
Hangsúlyozza azonban, hogy ellentétben a bizottság összetételére vonatkozó alkotmányi rendelkezés szükségességével, a jelölő bizottság tagjainak számát nem indokolt megállapítani az alkotmányban.
A Ház múlt hétfőn fideszes kezdeményezésre úgy döntött: az Ab tagjaira az országgyűlési képviselőkből álló nyolctagú jelölőbizottság tesz javaslatot, a testület, "igazodva a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz, biztosítja a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit". Az eddigi szabályok, azaz az alkotmány még hatályos szövege szerint "az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
(MTI)
