David McKemy, az amerikai Dél-Kalifornia Egyetem kutatója már korábban azonosította a TRPM8-nak keresztelt fehérjét, amely a hidegérzésben játszik szerepet. Új vizsgálatából kiderült, hogy a hidegérzékelő idegpályák fejlődése ugyan már az anyaméhben elkezdődik, azonban érésük születés után még folytatódik.

"Az állatok születése előtt három-négy nappal a fehérje már kifejeződik, azonban a gerincvelőt alkotó nyúlványok, az axonok csak körülbelül a születés után két héttel fejlődnek ki teljesen" - magyarázta McKemy a LiveScience ismeretterjesztő portálnak. A kutató szerint logikusnak tűnik, hogy a hideg érzésének képessége csak később alakul ki, hiszen az anyaméhben sosincs hideg. Ezzel szemben az egerek jól fejlett szaglással születnek, amelyre a sikeres szoptatás miatt van szükség.

A TRPM8 fehérje emberben történő közvetlen tanulmányozása jelenleg még nem lehetséges. Bár az érzékszervek fejlődése különbözőképpen alakul az emberek és az egerek esetében, - az egerek például vakon születnek -, az eredmények azt sugallják, a gyermekek eltérő hidegérzésének biológiai alapjai vannak.

Az idő előtt születetett gyerekek hőérzékelése más

Egy 2008-ban a London College Egyetem kutatói által elvégzett kísérletből kiderült, hogy a koraszülöttként világra jött 11 évesek kevésbé voltak érzékenyek a hőmérsékletre, mint időre született társaik.

"Ez egybevág megfigyeléseinkkel, melyek szerint a hidegérzékelő körök érése csak születés után fejeződik be és bármi, ami megzavarja ezt a folyamatot, hosszú távú hatásokkal járhat" - jegyezte meg McKemy az egyetem sajtóközleményében. "Más, állatmodelleken végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a születés körüli időben bekövetkezett sérülés vagy gyulladás megváltoztatta a hőérzést és az idegpályákat is."

A kutatók olyan genetikailag módosított egereken tanulmányozták a hidegérzés fejlődését, amelyekben a TRPM8 termelődésekor fluoreszcens zöld fehérje termelődött. A TRPM8 egy ioncsatorna, amely "bekapcsolja a sejtet", ha inger éri. A TRPM8 fehérje mind a fájdalmas, mind a mentolhoz hasonló hűsítők által létrehozott nyugtató hideget is érzékeli.

Egyelőre rejtély a cukorbetegek hidegérzékenysége is

Egyelőre nem ismert, hogyan képes ugyanaz a fehérje mindkét fajta érzésre reagálni. McKemy úgy véli, az idegsejtek belső szerkezetükben különböznek, egyik fajtájuk a fájdalmas, másik fajtájuk a kellemes hideget érzékeli.

A kutatás egyik célja, hogy megismerjék a hideg érzés molekuláris mechanizmusát, és ennek segítségével gyógymódokat dolgozzanak ki az olyan krónikus fájdalomszindrómák ellen, mint például a cukorbetegek extrém hidegérzékenysége.

"Ha szeretnénk megismerni például a hidegérzékenység természetét, meg kell találnunk a pontos célpontokat" - áll McKemy sajtóközleményében. "Ha megértjük, hogyan érzékelik a molekulák és az idegsejtek a fájdalmat normál esetben, talán arra is rájöhetünk, miért érzünk néha olyankor is fájdalmat, amikor nem kellene."