Szakmai hiba, hogy Miskolcon ártérre építettek egy bevásárlóközpontot, ami hozzájárulhatott Felsőzsolca elöntéséhez – ezzel indokolta a vízügyi főfelügyelőség igazgatójának menesztését az illetékes környezetvédelmi államtitkár.
– Akár tizennyolc olyan, szakmai szempontból kifogásolható ügyet tudnék mondani, amiért meneszteném az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség vezetőjét, az ártérre épített miskolci bevásárlóközpontnak kiadott engedély csak egy ezek közül – mondta tegnap a Népszabadság miskolci tudósítójának kérdésére válaszolva Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára.
Szakértők szerint a hétezer lakosú, Miskolchoz közeli városban nemcsak a védekezés szervezetlensége, de a közeli ártérre, a borsodi megyeszékhely határában két évvel ezelőtt épített bevásárlóközpont, és a települést elkerülő M30-as út „visszaduzzasztó” hatása is hozzájárulhatott a katasztrófahelyzethez.
Illés Zoltán véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy egy bevásárlóközpont ártérre épüljön: ez nemcsak azért probléma, mert az áruházak víz alá kerültek, de mint „műtárgyak”, akadályozták az áradó Sajó elvonulását. Az államtitkár közölte, hogy birtokában van az elsőfokú hatóság, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozata, amelyben nem járultak hozzá az építkezéshez, épp az árvízvédelmi szempontokra hivatkozva. Később a beruházók fellebbeztek a döntés ellen, s a másodfokon eljáró országos főfelügyelőség végül – bizonyos feltételeket szabva – megadta a vízügyi engedélyt az építkezéshez.
– Lehet, hogy jogilag minden rendben volt, a szakmai szempontokat azonban nem lehet semmilyen más érdekre hivatkozva felülírni – mondta Illés Zoltán, aki szavai szerint hamarosan törvénymódosítást kezdeményez azért, hogy a jövőben ilyen ügyekben semmilyen körülmények között ne lehessen felülbírálni szakmai szempontokat. Közölte: kivizsgálják azt is, hogy a néhány évvel ezelőtt épített M30-as út Miskolcot és Felsőzsolcát elkerülő szakasza mennyiben akadályozta a védekezést, a műút itt ugyanis egyfajta gátként működve nehezítette a folyó árhullámának levonulását. Kérdés az is, miért nem úgynevezett pilléres híd épült a Sajó fölé, s miért kellett itt a meder egy részének feltöltésével tovább szűkíteni a folyó keresztmetszetét – mondta az államtitkár. Hozzátette: sok településnek azért nincs árvízvédelmi terve, mert az több százezer forintba kerül, s a kisebb falvaknak erre sincs pénzük.
(Nol nyomán)
