Az IWC 1986-ban elfogadott moratóriuma ugyanis minden kereskedelmi célú vadászatot tilt, de a korlátozás kiskapuit megtaláló Norvégia, Izland és Japán tovább folytatták a cetfélék gyilkolását.

A szervezet még idén áprilisban kidolgozott egy olyan javaslatot, amelynek értelmében a következő tíz évben engedélyezné a kereskedelmi célú bálnavadászatot, szigorú korlátok közé szorítva. A javaslat azonban éles kritikákat kapott mindkét oldalról.

A vadászatellenes országok, köztük Ausztrália és Új-Zéland elfogadhatatlannak ítélték az új halászati kvótarendszert, amelynek lényege, hogy az érdekelt országok mindegyike meghatározott számú - együttesen 12 ezer - bálnát foghatna ki 2020-ig, és követelik, hogy Japán azonnal fejezze be a vadászatot a Déli-sarkvidék körzetében.

A nagy-britanniai székhelyű Bálna- és Delfinvédő Társaság (WDCS) kedden kiadott jelentése arra figyelmeztetett, hogy a három legnagyobb bálnavadász nemzet arra akarja felhasználni a kereskedelmi célú bálnavadászat ideiglenes engedélyezését, hogy bálnákból készült termékekkel árassza el a nemzetközi piacokat. Ettől azt remélik, hogy világszerte enyhül majd a vadászatellenes közhangulat.

Több ezer olyan termék - köztük golflabdák, hajfestékek, természetbarát tisztítószerek, cukorkák és bio-dízel - látott napvilágot, amelynek alapanyagai között például bálnaolaj, porc szerepel. Japánban az ízületi kopás kezelésére használt bizonyos táplálékkiegészítők gyártásához használják a bálnaporcot, illetve gyulladásgátlókban és kozmetikai termékekben lévő kollagén előállításához is.

Norvégiában a különböző gyártási folyamatokban igyekeznek hasznosítani a bálnaszármazékokat. A szakemberek azon kísérleteznek, hogy miként lehet a bálnaolajat gyógyászati célokra, illetve olyan étrendkiegészítők előállítására használni, mint az omega-3 zsírsav. Legalább egy klinikai kísérlet pedig azt vizsgálja, hogy az olaj mennyire hatékony a reumás ízületi gyulladások kezelésében.
(MTI)