Az ügyvezető tájékoztatása szerint a mostani negyedévben az enyhén növekvő gázár és a devizaárfolyam változása a végfelhasználói árak emelkedését eredményezné. A végfelhasználói ár egyik eleme, azaz gáz mint termék árának változása a rendszerhasználati díjakkal együtt mintegy 4,5 százalékos áremelést indokolna, a forint gyengülése pedig további 10 százalékponttal járulna hozzá az emeléshez.

Góczi István úgy véli, ha a jelenleg is alkalmazott szabályozási rendszert megváltoztatnák, akkor annak haszna akár az árak csökkenéséhez is vezetne. Az ügyvezető szerint a rendszerhasználati díjak felülvizsgálata, az olcsóbb gázforrásoknak a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatók mennyiségébe történő "bekeverése", és egy új árfolyam biztosítási rendszer bevezetése hozzájárulhatna az árak csökkenéséhez.

A gázév július elsején kezdődik, és a következő év június 30-ig tart. A parlament a napokban fogadta el azt a törvénymódosítást, ami szerint a lakosságot és kis fogyasztókat ellátó egyetemes szolgáltatói körben befagyasztják a jelenleg érvényes árakat, és a maximális ár meghatározása az energiaügyekért felelős miniszter hatásköre kerül, azaz hatósági ár lesz.

Góczi István szerint a hatósági ár bevezetésével az egyetemes szolgáltató árképzésének felülvizsgálata és ellenőrzésének átalakítása szükséges. Az ügyvezető emlékeztetett arra: a földgáz végfelhasználói árában a gáz vételára, a rendszerhasználati díjak és a devizaárfolyam a meghatározók. Míg az EMFESZ a legolcsóbb gázárat érvényesíti a lakossági eladásaiban, addig az egyetemes szolgáltatók a korábban drágábban vásárolt és tárolókba betárolt földgáz árát veszik alapul a végfelhasználói ár számításánál.

A költségek ellenőrzését az ügyvezető szerint az Állami Számvevőszéknek kellene végeznie, mert ott vannak a költségek felülvizsgálatára szakosodott szakemberek. Ugyanakkor szükség lenne arra is, hogy valamelyik állami tulajdonú pénzintézet segítse a földgázkereskedőket a devizaárfolyam fedezésében, azaz az árfolyam elmozdulások kiegyenlítésében.

Góczi István az MTI kérdésére elmondta: megkezdték a gáztárolóba a tulajdonukban lévő földgáz betárolását, ami éves átlagban 200 millió köbméter körül van. A következő gázévben a magyar piac szűkülésével együtt csökken az EMFESZ által eladott földgáz mennyisége.

Az EMFESZ ügyvezetője beszélt arról is, hogy nem érinti a céget a stockholmi kereskedelmi kamara választott bíróságának nemrégiben hozott döntése, aminek alapján az ukrán Naftogaznak vissza kell szolgáltatnia a svájci székhelyű RosUkrEnergónak (RUE) - az EMFESZ volt tulajdonosának - több mint 11 milliárd köbméter földgázt. Góczi István szerint az ügy nem zárult le, mert tudomása szerint az ukrán fél fellebbez a döntés ellen, hiszen olyan mennyiségről van szó, amely fizikailag már nem is áll rendelkezésre, ráadásul az ügyet az ukrán nemzetbiztonsági szervek is vizsgálják.
(MTI)