Tavaly 340 ezer fő vett részt valamilyen felsőoktatási képzésben az Oktatási Minisztérium statisztikái szerint. Ezeknek a hallgatóknak a 46%-a költségtérítéses finanszírozású, ami azt jelenti, hogy minden fizetési kötelezettség a tanulóra hárul.

Hogy lehetséges akkor, hogy mégis ilyen magas ez a szám? Úgy, hogy az állam évente csak 56 ezer hallgató felsőfokú tanulmányait támogatja. Tehát azoknak, akik ebbe a halmazba nem esnek bele, fizetniük kell. Akik nem tudják ezt a család segítségével megoldani, azok felvehetnek diákhitelt. Egy adott félévre bárki, kezes és fedezet nélkül akár 250 000 forintot is igényelhet. Tavaly összesen 73 ezren vették fel, legtöbben, közel 6 ezren, a Pécsi Tudományegyetemen - írja a diákhitel.hu.

Azoknak a tanulóknak, akik mégsem szeretnék hitelfelvétellel kezdeni az életüket, biztosan kell valamilyen részmunkaidős állást vállalniuk, hogy a terheket fizetni tudják. Nagyon fontos, hogy mindent időben törlesszenek, különben akár az egész féléves munkájuk elveszhet. A legtöbb iskola például addig nem enged vizsgára jelentkezni, amíg valamilyen tartozása van a hallgatónak.

Idén összesen 70 felsőoktatási intézmény közül válogathattak a középiskolások. A jelentkezők száma a múlt évhez képest 13 ezerrel nőtt, holott már 2009-ben is nagy volt a túljelentkezés. Ez ebben az évben 140 ezer felvételizőt takar. Közülük 53 ezer diák jelölt meg költségtérítéses képzést.

Mennyi az annyi?

A díjak körülbelül 30 ezer és 1 millió 400 ezer forint között mozognak. Miért ilyen nagy az eltérés? Természetesen mindig lesznek olyan népszerű szakok, melyekért csillagászati árat kell majd fizetni. Ilyen például a Semmelweis Egyetem fogorvosi szaka. A diákok itt félévente 1 355 400 forintot tesznek a kasszába. Ennek ellenére ez a szak csak a harmadik helyen áll a listán.

A második helyezett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakja, ami félévente 1 375 000 forintot jelent a hallgatóknak. Ez szintén elég közkedvelt a fiatalok körében, így érthető, ha sokan jelentkeznek rá.

Az első helyezett a Közép-európai Egyetem általános történelem szakja 1 417 500 forintot ér per félév.

Persze nem minden felsőoktatási rész ilyen drága. Általában 100 ezer és 300 ezer forint között mozognak a költségek. Persze akik szemfülesebbek voltak, akár több százezret is megspórolhattak egy adott képzésen. Hogy hogyan?

Aki például gazdálkodás és menedzsment szakon szeretett volna tanulni, az választhatott a Nyíregyházi Főiskola 140 ezer forintos és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 265 ezer forintos, valamint IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola 675 ezer forintos, képzései között.

Aki esetleg villamos mérnökként képzelte el magát, az szintén 600 ezer forintot takarékoskodhatott azon, hogy nem a Budapesti Műszaki Egyetemen, hanem a Szegedi Egyetemen jelölte be ugyanazt a képzést.

Jazz-gitárosként is jobban jártunk, ha nem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet, hanem a Kodolányi János Főiskolát jelöltük meg, hiszen félévente csaknem 400 ezer forinttal olcsóbb.

Tehát volt rá lehetőség, hogy mindenki a saját pénztárcájához mérten válasszon. A kérdés az, hogy szükség van -e ennyi mindenre a munkaerő piacon? A Központi Statisztikai Hivatal szerint az egészségügyben van a legnagyobb hiány. Masszőr, szakápoló, műtéti asszisztens - a legnagyobb szükség elsősorban ezekre lenne. Ha a vezető internetes álláskeresőket böngésszük, akkor a pénzügyi szférában, az informatikai részlegeken vagy szakmunkákhoz keresnek munkavállalókat.

Mindenképp érdemes körbetekinteni több szempontból, egyrészt, hogy mit is várhatunk az adott időszakban, illetve hogy milyen felsőoktatási intézményt jelöltünk meg. A második azért is lényeges, mert már az állami támogatásos hallgatók sincsenek bebiztosítva.
(Népszava)