Az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. mint felperes keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a 2008-ban kötött telekszerződés semmis, mert jogszabályba ütközik, továbbá megtámadta a szerződést, mert álláspontja szerint a csereingatlanok között feltűnő értékaránytalanság van. Joav Blum a kereset elutasítását kérte. A csereszerződés szerint a magyar állam tulajdonában lévő, együttesen 70 hektáros sukorói ingatlanok és a Joav Blum tulajdonában levő albertirsai és pilisi, összesen 183 hektárnyi földterület cserélt gazdát.

A cserét a magyar-izraeli kettős állampolgárságú üzletember kezdeményezte, mert a tervezett kaszinóberuházás megvalósításához Pest megyében a befektetők nem szerezhettek koncessziós jogot. Az ingatlancsere ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt tavaly április óta nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség, s mint a napokban közölte: az ügyletben a sukorói területeket 734,3 millió forinttal alulértékelték, az albertirsai és a pilisi ingatlanokat pedig 593,5 millió forinttal túlértékelték.

A pénteki tárgyalási napon Ébner Vilmos bíró elsősorban azt igyekezett tisztázni, hogy a telekcsere ügyében miként követték egymást az események, milyen indokok miatt történt a megállapodás. Joav Blum – akinek a befektetői csoporton belül a beruházással kapcsolatos előkészítő munka volt a feladata – egyebek között elmondta: a tervezett King's City beruházás 1,3 milliárd euróból valósult volna meg, a sukorói ingatlan és a projekt előkészítése 15 millió euróba került. A befektetői csoport 30 éves bérlettel kapta volna meg a területet, de a megállapodás opciós vételi jogra is lehetőséget adott volna. A megvalósult felépítmények – például kaszinó, korcsolyapálya – a befektetők tulajdonába kerültek volna.

A tárgyalásra beidézett tanúk közül Joav Blum korábbi eljárásban eljáró jogi képviselője arra vonatkozóan, hogy mi volt az indoka az ingatlanok cseréjének, azt mondta: a MNV az autópálya építéséhez szükséges földterület megszerzését tekintette elsődleges célnak, a befektetői csoport pedig a projekt megvalósítására ingatlantulajdont vagy rendelkezési jogot akart szerezni. Ennek jogtechnikai megoldása azonban addig, amíg ő részt vett az ügyletben, nem volt kidolgozva.

Nem hallgatta meg a bíróság az MNV-t képviselő jogtanácsost, mert még nem született döntés arról, hogy milyen körben mentik fel őt a titoktartási kötelezettség alól. A következő tárgyalásra viszont őt is, valamint a pénteki tárgyalásra beidézett, megjelent és meghallgatott tanúkat az esetleges szembesítések miatt ismét beidézik. A Központi Nyomozó Főügyészség által készített szakvéleményről annak áttanulmányozása után feltehetően a szeptemberi tárgyaláson fejtik ki véleményüket az érintettek.

Joav Blum a tárgyalást követően közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben azt hazudta, hogy teljes mértékben a magyar törvényeknek megfelelően járt el. „Anélkül találtam magam a jelen jogi eljárásban, hogy bármilyen helytelen cselekedetet elkövettem volna. Teljesen megbízom a magyar igazságszolgáltatásban és mindenekfelett az ügyben eljáró tisztelt bíróságban” – fogalmazott. Közleménye szerint a csereszerződés kizárólag az MNV Zrt. által kijelölt értékbecslő által meghatározott érték alapján történt. Mint írta, „a hivatalos értékbecslő kiválasztásának folyamata kizárólag az MNV Zrt. hatáskörébe tartozott”. Az értékbecslés elkészítése az ő részvétele nélkül zajlott, s a csereszerződés aláírásakor teljes mértékben megbízott az MNV Zrt. szakértelmében, nem volt oka kétségbe vonni azon képességét, hogy megállapítsa, illetve megállapíttassa az érintett ingatlanok értékét.

Az üzletember hozzátette: a két ingatlan közötti különbözetet az MNV Zrt. kérésének megfelelően annak idején kiegyenlítette, s teljes mértékben eleget tett a tulajdonátruházással kapcsolatos adó- és illetékfizetési kötelezettségének.

(MTI nyomán)