Évtizedek óta a legnagyobb engedményre készül a kubai rendszer, amely a katolikus egyház szerint legalább 52 politikai foglyot enged el a következő hónapokban. A kormány egy éhségsztrájkoló fogoly halála és egy másik rossz állapota miatt dönthetett erről a lépésről.

Legalább 52 politikai foglyot szabadon engednek a kubai hatóságok a havannai katolikus egyház szerint. Megfigyelők szerint ezzel Kuba az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb engedményét teszi - írja a BBC.

A kubai kormány ugyan soha nem ismerte el, hogy az országban lennének politikai foglyok - a "lelkiismereti" okból bebörtönzött embereket Kuba rendjének aláásásán munkálkodó amerikai zsoldosoknak nevezik -, az elmúlt hónapokban nagy rajtuk a nyomás. Februárban ugyanis meghalt egy éhségsztrájkoló fogvatartott, és a február óta éhségsztrájkoló Guillermo Farinas is közel van a halálhoz.

A pszichológus végzettségű Farinas azért kezdett éhségsztrájkba az év elején, hogy elérje a kubai börtönökben fogva tartott 26 beteg ellenzéki politikus, író szabadon engedését. Hasonló célokért küzdött Orlando Zapata Tamay is, aki az év elején belehalt az éhségsztrájkjába. Farinas az ő halála után szánta rá magát az éhségsztrájkra, de miután márciusban összeesett a Santa Clara-i otthonában, korházba szállították és mesterségesen táplálták. Orvosai a múlt hét végén már arról beszéltek, hogy akár napokon belül meghalhat.

A bebörtönzött emberek szabadon engedéséről Raul Castro és Jaime Ortega bíboros találkozóján állapodtak meg, a megbeszélésen jelen volt a spanyol és a kubai külügyminiszter is. A találkozón a foglyok mellett beszéltek a február óta éhségsztrájkoló Guillermo Farinasról is. Ortega bíboros a találkozó után szerdán azt jelentette be, hogy öt embert órákon belül szabadul, a többieket pedig a következő hónapokban engedik ki a fogságból. A szabadulók elhagyhatják az országot - ígérte a bíboros.

Emberjogi aktivisták szerint ha Kuba elengedi az 52 embert, még mindig körülbelül száz politikai fogoly marad az országban - írja a BBC.

(MTI)