A háztartási alkalmazottakról szóló szabályok az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtése címet viselik. Háztartási munkának csak a mindennapi élethez szükséges feltételek biztosítása számít, sőt, a javaslat fel is sorolja ezeket: takarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekfelügyelet, házi tanítás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás, valamint a háztartásban szükséges kisebb javítások elvégzése számít annak.

A nagyobb javítások, illetve felújítások már nem tartoznak ebbe a körbe. Feltétel az is, hogy aki ilyen szolgáltatást végez, az nem lehet vállalkozó, hanem csak magánszemélyként tevékenykedhet.

A háztartási alkalmazott után sem adót, sem járulékot nem kell fizetni, viszont minden hónapban a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteni az azt végző személy, valamint a neki munkát adó adatait. A bejelentés történhet az ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton, továbbá telefonon, illetve december 1-jétől majd sms-ben is.

Minden egyes havi bejelentés alkalmával 1000 forint regisztrációs díjat kell fizetnie a munkaadónak, amit a következő hónap 12-éig kell átutalni, vagy csekken befizetni az adóhivatalnak, de a fizetés történhet az APEH ügyfélszolgálatán is.

Aki a bejelentést és a regisztrációs díjfizetést elmulasztja, százezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ez természetesen csak a munkaadóra vonatkozik. A regisztrációs díj az állam bevétele, és az a munkavállalót nem jogosítja semmilyen társadalombiztosítási ellátásra.

A kétmillió forint feletti végkielégítés után járó 98 százalékos különadó megnevezése: a magánszemély egyes jövedelmeinek különadója. Ezt forrásadóként a kifizető munkaadó vonja le. Ha a munkaadó elmulasztaná a levonást, akkor a kifizetést követő hónap 12. napjáig azt a magánszemélynek kell megtennie.

A társasági adó 500 millió forint pozitív adóalapig 10 százalék lesz. A külföldön szerzett jövedelem adója azonban 30 százalék.

Az illetéktörvény módosítása megszünteti az örökhagyó egyenes ági rokonának az illetékfizetését, sőt, ajándékozási illetéket sem kell fizetnie az egyenes ági rokonnak. Ha más rokon örököl, akkor egy táblázat alapján kell a rokonsági fok és az örökölt vagyon értékétől függően illetéket fizetni. Például lakás öröklése esetén az örökhagyó házastársa 18 millió forintig 2,5 százalék, 18 és 35 millió forint között 6 százalék, a felett pedig 11 százalék illetéket fizet.

Aki a közeli hozzátartozójától termőföldet, illetve azzal összefüggő tanyát és eszközt kap ajándékba, annak sem kell illetéket fizetnie. Szintén illetékmentes a termőföld, a tanya és a gépek eladása akkor, ha a vevő közeli hozzátartozó.

(MTI)