A Die Presse beszámol arról, hogy egy karintiai település önkormányzati választásain csalással nyert a szavazócédulákat hamisító szocialista jelölt. A Tagesspiegel a szövetségi bíróság eutanáziaítéletének következményeit elemzi.
Der Tagesspiegel (Tagesspiegel.de)
A német főváros napilapja A katolikus egyház bírálja a halálba segítéssel kapcsolatos ítéletet című cikkében tudósít a legfelsőbb bíróság szerepkörét ellátó karlsruhei szövetségi bíróság iránymutató döntéséről. Az életben tartó kezelések megszakítása nem büntethető, ha a páciens világos akaratnyilvánítása ad erre utasítást – döntött pénteken a szövetségi bíróság (BGH). Ebben az esetben nemcsak a táplálás folytatására lesz lehetőség, hanem az aktív halálba segítésre is, azaz például a táplálószonda eltávolítása is igazolható. A BGH ezzel az ítéletével felmentette Wolfgang Putz orvosi jogászt a gyilkossági kísérlet vádja alól. A müncheni ügyvéd 2007 decemberében azt tanácsolta a családtagoknak, hogy az éber kóma állapotában lévő édesanyjukat hagyják meghalni úgy, hogy elvágják a gyomorszondát, és ezzel véget vetnek a mesterséges táplálásnak. Ebben a lépésben a fuldai tartományi bíróság tiltott aktív halálba segítést látott, és 2009 áprilisában Putzot 9 hónap feltételes szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelemről ítélt a BGH. Putz ügyvédje, Gunter Widmaier az ítéletet korszakos jelentőségűnek nevezte.
Az 1931-ben született anya 2002 októbere óta egy agyvérzés miatt feküdt éber kómában. Egészségi állapotának javulása nem volt várható. Röviddel a nő agyvérzése előtt szóban úgy nyilatkozott, hogy szükség esetén nem kíván élethosszabbító kezeléseket. Sabine Leutheusser-Schnarrenberger (FDP) igazságügy-miniszter üdvözölte az ítéletet. A döntés jogbiztonságot teremt az engedélyezett passzív és a tiltott aktív eutanázia között – hangsúlyozta a miniszter pénteken Berlinben. A szövetségi bíróság igen magasan értékelte az emberek önrendelkezési jogát. A német katolikus püspöki kar viszont alapvető fenntartásait hangsúlyozta az ítélettel szemben. A katolikus egyház számára alapvető a különbség az aktív és a passzív eutanázia között. Ez alapvető etikai segítség a döntés meghozatalához, és ezt nem vették kellően figyelembe a bíróság ítéletében – áll a püspöki kar első nyilatkozatában. A helyzet további összezavarása miatt további súlyos etikai problémáktól tartunk – áll a nyilatkozatban. Németország evangélikus egyháza (EKD) ezzel szemben kijelentette: az ítélet hozzájárul az orvosok, az ápolószemélyzet és a családtagok jogbiztonságához.
A keresztény etikában nincs kötelezettség az élettartam mindenáron történő meghosszabbítására és a terápiás lehetőségek teljes kiosztására. A páciens határozott, írásos döntése ellenére csak akkor szabad leállítani az életben tartó kezeléseket, ha az érintett korábban egyértelműen megmondta, mit kíván, és mit nem – hangsúlyozta Eugen Brysch, a páciensek érdekvédelmi szervezete ügyvezető elnökségének tagja.
Die Presse (DiePresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Választási csalás: a karintiai polgármesterjelöltet elítélték című cikkében tudósít egy megtévedt politikus történetéről. Egy 43 éves karintiai férfit elítélt a klagenfurti tartományi bíróság hivatali visszaélés vádjával 9 hónap feltételes szabadságvetésre, valamint 1440 euró büntetésre. A Dráva völgyében fekvő Dellach szocialista polgármesterjelöltje a választások második fordulójában, 2009 márciusában felnyitotta a lepecsételt szavazóurnát. Legalább 92 az ellenfelére leadott szavazólapot eltávolított és megsemmisített, és az új szavazólapokon a saját neve mellé tette a keresztet. A vádlott nemcsak jelölt volt, hanem a helyi választási iroda helyettes vezetője is, így volt bejárása az urnát tartalmazó páncélszekrényhez. 2009. március 15-én este a községházára hajtott és kicserélte a szavazócédulákat. Még arra is ügyelt, hogy ugyanazt a tollat használja, mint amilyen a fülkékben volt. Azonban több cédulát tett egymásra, így láthatóak voltak a nyomok, melyek végül is lebuktatták.
Én magam sem tudom megmagyarázni, miért tettem – fogalmazott a vádlott, és bűnösnek vallotta magát. Azt ugyan tudta, hogy ilyet nem szabad csinálni, arról azonban, hogy tettét büntetik, nem volt fogalma – védekezett a szocialista politikus. „Erről egyszerűen nem kívántam tudomást venni” – nyilatkozta. A védelem azzal védekezett, hogy a politikus a kiégés tüneteit mutatja. Tette pusztán rövidzárlat volt, melyet a kampányban történő kimerülése okozott. Egy pszichiátriai szakértői jelentés közepesen súlyos, súlyos depressziót állapított meg nála. Ugyanakkor egy a tett elkövetésekor releváns betegséget nem tudtak megállapítani – magyarázta Walter Wagner szakértő. A vádlott célzottan cselekedett, és beszámítható volt. Enyhítő körülménynek nevezte a bíró az eddigi büntetlen előéletet, mely élesen szemben áll eddigi tettével, valamint az őszinte és feltáró jellegű vallomást, illetve amit „Délkelet-Ausztriában különösen kell hangsúlyozni”, hogy nem fogadta el a csalással megszerzett posztot. Súlyosbítóként értékelte, hogy a tett valamiféle manipulatív tevékenységet feltételez, és alapjaiban rázza meg a demokratikus jogállamot. A vádlott elfogadta az ítéletet.
(MNO)
