Több lehetőségük van a bankoknak arra, hogy megkerüljék a kormány által meghirdetett kilakoltatási moratóriumot, amely csak a hitelük törlesztésével késlekedő adósok egy részét védi. A kiskapuk létezését a kormány illetékes tagja is elismerte, de a kormányszóvivő szerint a kabinet dolgozik a probléma megoldásán. Arról nincs adat, hogy a bedőlt hitelek miatti árverezések mekkora részének állta útját a kormány, de az biztos, hogy csaknem 63 ezer jelzáloghiteles már nagy bajban van.

Bárdi Bernadettnek és családjának kevesebb mint 90 napja van arra, hogy kiürítse négy éve vásárolt budapesti lakását - a napokban kapták meg az erről szóló felszólítást. Ő és férje 15,5 millió forint hitelt vettek fel az új építésű lakásra 2006-ban, de ma már 20 millió forinttal tartoznak a banknak. A frankban felvett jelzáloghitelhez személyi kölcsön és autóhitel is társul. "A törlesztőrészlet az elején 85 ezer forint volt, ez a jövedelmünk kevesebb, mint egyharmada" - mondta a pénztárosként dolgozó, kétgyerekes nő az [origo]-nak. A válság kitörése után a forintgyengülés miatt 110 ezerre szökött a havi részlet, aztán 120-ra, legutóbb 142 ezernél jártak. A személyi kölcsön törlesztőrészlete megduplázódott, az autóhitelé másfélszeresére nőtt. "Ezt családos emberek már nem bírják.".

A család már tavaly márciusban 300 ezer forintos hátralékot halmozott fel a lakáshitelüket nyújtó bank felé. Akkor már hónapok óta úgy éltek - mondta a nő -, hogy azt nézték, melyik számlát fizessék be, hogy ne kapcsolják ki a vizet vagy a villanyt. Később fizetésletiltást rendeltek el a férj ellen, majd feketelistára - az úgynevezett KHR-listára - kerültek, végül a bank felmondta a hitelüket. Megpróbálták eladni a lakást, de hónapokon keresztül egy ajánlat sem érkezett. "Meg kell nézni az ingatlanhirdetéseket, mindenütt sürgős, családi okok miatt eladó házak, emögött is ez áll. Ebbe kapcsolatok mennek tönre" - mondta a nő, aki szerint szerencsésnek mondhatják magukat, mert az utóbbi években a férjével már többször ott tartottak, hogy "te jobbra, én balra", és folyamatossá váltak a "napi harcok" a feszültség miatt, de még mindig együtt vannak.

A bank Bárdi Bernadett szerint nem volt nyitott, nem segített megoldást keresni, ehelyett "büntetést büntetésre halmoztak". A pénzintézet addig nem hajlandó tárgyalni könnyítésről, futamidő-hosszabbításról, amíg a késedelmek miatt kirótt büntetéseket - immár több mint kétmillió forintot - nem fizetik be - magyarázta. Az önkormányzat nem tud segíteni, mindenütt zárt ajtókba ütközünk. Az asszony szerint két választásuk maradt: albérletbe költöznek, vagy elérik, hogy levegyék őket a rossz adósok listájáról, és egy olcsóbb hitellel, kisebb lakást vásárolnak. "Naponta halljuk, hogy családok, vállalkozók kerülnek ilyen helyzetbe" - mondta, hozzátéve, hogy pénztárosként rengeteg panaszt hall adósságokról, a legtöbbet tavaly ősz óta. "Ideje lenne valakinek fölrázni a vezetőket" - mondta a politikusokról -, "mert ha mi kiesünk a csatasorból, akkor nem lesznek ők sem".

Háromból két megoldás ellen nem véd

A kormány június 10-én rendeletet hozott arról, hogy 2010. december 31-éig megtiltja a "zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítését" az adósok által lakott ingatlanok esetében. Orbán Viktor miniszterelnök - és utóbb a kormány több tagja - ezt "kilakoltatási moratóriumnak" nevezte, amikor a kormány 29 pontos gazdasági akciótervének részeként bejelentette. A rendelet hatályba lépett, a múlt héten mégis rendőrök és végrehajtók lakoltattak ki egy családot Budafokon (erről bővebben itt olvashat). A kormány szerint a család ügye nem tartozott a moratórium hatálya alá. A parlament hétfői ülésén több képviselő - köztük a jobbikos Gyüre Csaba - beszélt arról, hogy a rendelet csak a bajba jutott adósok egy részén segít átmenetileg, sokakra azonban nem vonatkozik.

A bankoknak alapvetően két lehetőségük van akkor, ha felmondanak egy hitelszerződést, mert az adósuk nem fizet:i a fedezetet - ez esetben a lakást vagy házat - bírósági végrehajtás nélkül eladhatják, vagy bírósági végrehajtást kérhetnek, és ha a bíróság a banknak ad igazat, akkor az ingatlan lakójának ki kell költöznie. Előbbi módját egy 2003-as kormányrendelet, utóbbiét a végrehajtási törvény szabályozza. A bank a hitelszerződésben előre meghatározza, hogy melyik eljárást választja, ha a hitelszerződés megszűnik. A kormány június 10-i rendelete a bírósági végrehajtás nélküli értékesítést állította le december 31-éig, a végrehajtási törvényt azonban eddig nem módosították.

Nehezíti az adósok helyzetét, hogy a bankok előtt még egy lehetőség is nyitva áll, ha szeretnének pénzhez jutni a hitelüket nem törlesztő adósok ingatlanából. A bank a fedezetként szereplő ingatlanra a hitelszerződésben vételi jogot - más néven opciós jogot - is kiköthet. Ez azt jelenti, hogy a bank megvásárolhatja az ingatlant, vagy más személynek engedélyezheti ezt. A kormány által meghirdetett kilakoltatási tilalom nem érinti azokat az adósokat sem, akiktől ezzel a jogával élve szerzi meg az ingatlant a hitelt nyújtó bank.

Hiába lélegeztek fel az adósok

Hétfőn a parlamentben Réthelyi Miklós, a nemzeti erőforrások minisztere elismerte, hogy a kormány rendelete nem vonatkozik minden bajba jutott hitelesre. Szerinte azonban a törvények kínálnak más lehetőségeket arra, hogy a bajba jutott adósok ideiglenes segítséget kapjanak. A vételi jog érvényesítése esetén az adósok kérhetnek 90 napos haladékot a lakásuk elhagyására, a bírósági végrehajtásos ügyekben pedig az elárverezett lakásokban lakók 6 hónapos haladékot kérhetnek a bíróságtól a lakásuk elhagyására akkor, ha lakhatásukról ideiglenesen nem tudnak gondoskodni - mondta. További lépéseket az adósok megsegítésére Réthelyi későbbre ígért.

A kormányrendelet a problémás hiteleknek csak egy részét érinti - erősítette meg az [origo] kérdésére Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének (BHKE) főtitkára. Sok adós megnyugodott a kormány bejelentése után Lénárd Mariann szerint, de szerinte jelentős részben alaptalanul. Arról nem léteznek adatok, hogy a törleszteni nem tudó adósok otthonának mekkora részét érinti a bírósági határozattal történő végrehajtás, mekkorát a bírósági eljáráson kívüli értékesítés, és hány hitelszerződésben kötöttek ki vételi jogot a hitelt nyújtó bankok. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatai között ilyen részletek nem szerepelnek.

A BHKE főtitkára is csak megbecsülni tudta, hogy a hitelfelvevők mekkora részét nem védi a kormány intézkedése. Müller János, a Bankszövetség szóvivője az [origo] kérdésére szintén nem tudott számokat mondani, csak annyit, hogy a bajba került banki adósok "jelentős hányada" esetében bírósági eljárás indul, illetve "általában" követeléskezelőknek adják át az ügyeket. Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara elnöke azonban úgy saccolta az [origo] kérdésére, hogy az esetek mindössze 15 százalékában kérnek bírósági eljárást a bankok, 80-85 százalékban másképpen oldják meg. Például eladják a követelést, vagy maguk árulják az ingatlant. A vételi joggal bővített hitelszerződésekről ugyanakkor azt mondta, az "bevett gyakorlat".

Egyre több a súlyos késedelem

A PSZÁF 2009. decemberi adatai szerint - a 2010. első negyedévére vonatkozó összesítések még nem készültek el - a lakossági jelzálog fedezetű hitelek száma összesen 920 ezer, ebből tavaly december végén 19 765 volt végrehajtási szakaszban, vagyis csaknem húszezer adóst fenyegetett az utcára kerülés - ez a szám 74 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A 920 ezer szerződésből csaknem 63 ezer esetében az adósok 90 napnál is tovább késlekedtek a törlesztésben. Decemberben összesen 5782 lakóingatlan állt végrehajtás alatt. "A végrehajtási eljárás alá vont ingatlanok számának 26 százalékos növekedése mellett az egyéb eljárás alá vont ingatlanok száma 384 százalékkal gyarapodott, az eladott követelésekkel érintett lakóingatlanok száma pedig 90 százalékkal nőtt. Mindez érdemi változást jelent a bankok behajtási gyakorlatában" - áll az összefoglalóban.

A PSZÁF adatai szerint a hitelállomány egészéhez képest a lejárt tartozások aránya - vagyis azoké, amelyek esetében késve vagy nem fizettek az adósok - megduplázódott 2009-ben. A lakossági hitelek esetében 3,2 százalékról 7 százalékra nőtt az ilyen hitelek aránya. Több mint 700 ezer lakossági hitelszerződés esetében volt 90 napon túli késedelem (ebbe a körbe a jelzáloghiteleken kívül például a személyi kölcsönök is beletartoznak).

A BHKE főtitkára szerint ugyanakkor az érzékelhető, hogy a bakok egyre inkább húzzák a végső lépést, mert a végrehajtás vagy az árverezés sokszor nekik sem jó üzlet. Annyi az árverezésre kerülő ingatlan, és olyan kevés rá a vevő, hogy "hiába mondja fel a bank a hitelt, nem tud a pénzéhez jutni" - magyarázta.

Az [origo] szerdán reggel megkérdezte a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát, hogy megtudjuk, mi a kormány álláspontja a bankok előtt a kilakoltatásokra nyitva álló lehetőségekről, de egyelőre nem válaszoltak kérdéseinkre. Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyi államtitkár ugyanakkor a múlt héten megígérte, hogy a kormány minden olyan kiskaput bezár, ami az "áldatlan kilakoltatásokat továbbviszi". Nagy Anna kormányszóvivő a múlt héten azt mondta, az eredeti jogszabályban - feltehetően a végrehajtási törványre utalt - még vannak "tisztázatlan pontok", amelyeket nagyon fontos rendezni. Ezért folyik a moratóriumot szabályozó törvény előkészítése, amely várhatóan június 23-án kerül a kormány, majd ezután az országgyűlés elé.

(origo)