A Fővárosi Bíróság szerdai ítéletében kötelezte az Alkotmányvédelmi Hivatalt (volt Nemzetbiztonsági Hivatal), hogy 15 napon belül hozza nyilvánosságra azoknak a cégeknek a listáját, amelyek részt vehetnek a nemzetbiztonsággal kapcsolatos, közbeszerzési törvény hatálya alól kivont beszerzésekben - derül ki a Transparency International (TI) szerdai közleményéből.
A közpénzek felhasználásának átláthatóságát szabályozó és a verseny tisztaságát biztosító közbeszerzési törvény hatálya alóli kivételt jelent a nemzetbiztonsággal kapcsolatos beszerzések esete. Ezekben a beszerzésekben csak azok a cégek vehetnek részt, amelyek szerepelnek az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat jegyzékében. A jegyzékbe való bekerülésről - a haditechnikai eszközök beszerzésén kívül - az Alkotmányvédelmi Hivatal dönt.
A közpénzek felhasználásának átláthatóságát szabályozó és a verseny tisztaságát biztosító közbeszerzési törvény hatálya alóli kivételt jelent a nemzetbiztonsággal kapcsolatos beszerzések esete. Ezekben a beszerzésekben csak azok a cégek vehetnek részt, amelyek szerepelnek az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat jegyzékében. A jegyzékbe való bekerülésről - a haditechnikai eszközök beszerzésén kívül - az Alkotmányvédelmi Hivatal dönt.
A Transparency International az NBH-nak küldött adatigénylésében azt kérte, hogy közöljék, mely cégek szerepelnek a jegyzékben, azonban a hivatal ezt megtagadta. A TI ezért a Fővárosi Bírósághoz fordult, hogy soron kívüli eljárásban kötelezze a Nemzetbiztonsági Hivatalt a jegyzék tartalmának mint közérdekű adatnak a közlésére.
A Fővárosi Bíróság szerdai nem jogerős ítéletében kötelezte az Alkotmányvédelmi Hivatalt, hogy a kért jegyzéket 15 napon belül adja ki a TI részére és a perköltségeket fizesse meg. A bíróság megállapította, hogy közérdekű adatról van szó, miután a jegyzék alapján kiválasztott cég által nyújtott szolgáltatást közpénzekből fedezik, így ezek felhasználásának módjáról való tájékozódás közérdekűnek minősül.
A bíróság ezentúl úgy ítélte meg, hogy nem lehet nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva megtagadni a jegyzék nyilvánosságra hozatalát. Az ítélet indoklása szerint a jegyzékből csak a cég neve, tevékenységi köre derül ki, valamint az a tény, hogy a cég nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.
(MTI)