A 2010-es atlanti hurrikánszezon rekordmagas tengerfelszíni hőmérsékletek mellett vette kezdetét. Az idei hurrikánszezont a Mexikói-öblöt borító olajréteg is befolyásolhatja.

A szakemberek egyhangúlag egyetértenek abban, hogy a 2010-es hurrikánszezon igen intenzív lesz, hasonlóan a 2005-ös évhez, amikor minden idők legerőteljesebb hurrikánja, a Katrina is pusztított. Ráadásul, a jelen helyzetben egy, a Mexikói-öblön keresztülhaladó trópusi vihar vélhetően tovább súlyosbítaná az olajszivárgásból származó ökológiai katasztrófát.

A tavalyi időszak enyhe szezont hozott (összesen 3 hurrikánnal), de a megelőző év már korántsem. 2008-ban 16 trópusi ciklont neveztek el a május 30. és november 5. közötti időszakban, amelyek különösen Haitit sújtották. Akkor a szigetországban legalább nyolcszázan vesztették életüket a viharokban.

Mi várható 2010-ben?

Az előrejelzők egyetértenek abban, a 2010-es atlanti hurrikánszezon nagyon erőteljesnek tűnik. Habár a trópusi ciklonok előrejelzése igen bonyolult és ebből kifolyólag bizonytalan feladat, néhány tényező alátámasztani látszik a feltevést.

Először is, jelenleg nincs El Nino jelenség, azaz a Csendes-óceán egyenlítői térségében nem halmozódott fel a megszokottnál több fokkal melegebb tengervíz, így az nem fogja befolyásolni a globális áramlást oly módon, hogy az esetlegesen gátolja a ciklonképződést az atlanti medencében.

Másrészt, az atlanti térségben az átlagosnál kb. 4 fokkal magasabb tengerfelszín-hőmérsékletek uralkodnak, és ez a plusz hőmennyiség plusz energiával láthatja el a hurrikánokat.

Harmadrészt, a hurrikán-aktivitás ciklikusságot mutat, és jelenleg a nagy aktivitású periódusban vagyunk.

Akár 14 hurrikán is lehet idén

Az idei szezonra átlagosan 11 trópusi vihart (a szélsebesség 119 km/óra alatt marad) és 8 hurrikánt (119 km/óra feletti állandó szélsebesség) jósolnak a szakemberek, amiből 2 igen erőssé válhat. A NOAA legpesszimistább becslései szerint azonban akár 23 trópusi vihar is kialakulhat, amelyből 14 is elérheti a hurrikán fokozatot. Hivatalosan már 3 hete megkezdődött a szezon, egyelőre azonban még nem formálódott egy ciklon sem az Atlanti-óceánon.

Egy hurrikánszezon pusztító erejét alapvetően meghatározza a kialakult viharok száma és erőssége (szélsebesség), ugyanakkor természetes és emberi tényezők is befolyásolhatják azt. Az egyik ilyen tényező a Mexikói-öbölben felrobbant olajfúró torony lehet. Az olajjal szennyezett vízfelület keresztezi a hurrikánok lehetséges útvonalát. Az erős szelek hatására az olajfolt tovább terjedhet a partok felé, illetve olajpermet formájában a levegő is kerülhet. Másrészről azonban, a hullámzás és az intenzív esőzés elősegítheti az olajfolt felaprózódást, elkeveredését, és így lebomlását.

Az El Nino jelenség általában csökkenti a hurrikán aktivitást, a La Nina (átlagosnál 3-5 fokkal hidegebb víztömeg felhalmozódása a Csendes-óceán trópusi területeinek középső és keleti részén) azonban épp ellenkezőleg hat. Jelenleg ugyan nincs La Nina, semleges állapot áll fenn, a feltételek azonban egyre inkább kedveznek kialakulásának.

A 2010-es hurrikánszezonra 21 név áll rendelkezésre (abc-sorrendben férfi és női nevek felváltva), miközben a NOAA becslései szerint ennél többre is szükség lehet. Ez esetben már a görög abc-hez folyamodnának, az Alfánál kezdve. 2005-ben például összesen 31 vihar alakult ki, így a teljes görög abc-t felhasználták.