Az Orbán-kormánnyal már nyílt háborút vívó Simor András MNB-elnök számára ugyan elvileg támaszt jelenthetne a jegybankok függetlensége felett őrködő Európai Központi Bank, de az eddigi gyakorlat alapján nem valószínű, hogy ők beleavatkoznak a fizetéscsökkentési ügybe. Az [origo]-nak a jegybanki működést ismerő források azt mondták, hogy a frankfurti banknak fontosabb lehet az MNB és a kormány közti viszony javítása, ráadásul Orbánék ügyesen csomagolták be a jegybanki fizetések csökkentéséről szóló intézkedést.

A kormány elszánt az államháztartáshoz tartozó intézmények vezetőinek kétmilliós bérplafonjának bevezetésére - erre utal Szijjártó Péter keddi bejelentése, amely szerint a kormány mindenképpen határt szab a fizetéseknek, a "nemzeti bankot is beleértve". A miniszterelnökségi szóvivő Simor András hétfői nyilatkozatára reagált, amelyben a jegybankelnök bírálta azt a kormányzati tervet, hogy az állami intézményeknél - köztük a Magyar Nemzeti Banknál - bruttó kétmillió forintnál magasabb fizetéseket nem lehetne adni.

A jelenleg ennél jóval többet, havi bruttó 8 millió forintot kereső Simor ugyan hangsúlyozta, hogy nem a saját fizetését akarja védeni, de azzal érvel, hogy a fizetésekbe való beavatkozás a jegybanki függetlenséget sértené. A kormány álláspontja szerint viszont a csökkentés nem befolyásolja azt, és a plafont az európai szabályok betartásával húznák meg.

Az európai bank dönthet

A kormány Magyarországon még könnyen átviheti az akaratát, a béreket rögzítő jegybanktörvény módosításához még csak kétharmados parlamenti támogatás sem kell, de nemzetközi szinten már adódhatnak bonyoldalmak. A jegybanktörvényhez ugyanis csak az Európai Központi Bank (EKB) egyetértésével lehet hozzányúlni. A közösségi jog szerint az uniós alapszerződésbe ütközik, ha egy ország szembemegy az EKB döntésével, ezért mindenképpen szükség van a frankfurti központú bank engedélyére is a bérplafon szabályozásakor.

A vitában Simor mellett szólhat, hogy az EKB általában érzékenyen reagál a jegybanki függetlenség kérdésére, az azonban korántsem egyértelmű, hogy ez mit jelent majd a gyakorlatban. Amikor például a Gyurcsány-kormány 2005-ben kibővítette a monetáris tanácsot, az EKB ugyan nem nézte jó szemmel a lépést, de komolyan nem lépett fel a budapesti törekvésekkel szemben annak ellenére sem, hogy az akkori MNB-elnök, Járai Zsigmond jelezte aggályait az uniós szerveknek.

Az esetleges frankfurti ellenkezést kivédheti a magyar kormány azzal is, hogy  - több, a monetáris politikában járatos forrás szerint is ügyesen - a költségvetési hiány rendbetételét biztosító lépésként írta le az állami vezetői bérek csökkentését, márpedig a takarékos gazdálkodás az EKB-nak is komoly elvárása.

Merev és vak

"Formálisan ugyan sérti a függetlenséget a bérplafon, de a politika a világon mindenhol beleszól a jegybankok működésébe, sőt, gyakran a bűnbak szerepét játszatják el velük" - mondta az [origo]-nak egy, a monetáris politikában jártas forrás, aki az ügy politikai jellege miatt kérte, hogy nevét ne írjuk le. Hozzátette, a függetlenség szerinte egyébként is országonként eltérő, mivel van olyan ország, ahol nem is intézményesítették az önállóságot, hanem a kormányzatnak nagyrészt alárendelt maradt a központi bank.

Egy másik, a jegybank működését szintén közelről ismerő forrás ehhez hasonlóan úgy fogalmazott, hogy az EKB ugyan "néhány merev szabályhoz ragaszkodik", de ezeken túl már nem igen tekint, így nem tartja valószínűnek, hogy épp a bérplafon ügyében avatkoznának be Frankfurtból.

Cél az együttműködés

Nem számít a kormányzat sarokba szorítására Kopik Tamás, a GKI Gazdaságkutató monetáris szakértője sem, szerinte ugyanis a fizetéscsökkentés nem sérti közvetlenül a monetáris politika függetlenségét, a létszám 2005-ös felduzzasztása ehhez képest "durva beavatkozás" volt. "Amúgy Magyarországon sose volt egy sikerterület a jegybanki függetlenség" - tette hozzá.

"Az EKB hagyományosan nem túl aktív, sokan is támadták a válságban betöltött, túlzottan visszafogott jelenléte miatt" - jegyezte meg Kopik, aki szerint a magyar jegybank akkor remélhetne segítséget Frankfurtból, ha az EKB vezetése ezeknek a kritikáknak a hatására aktivizálnál magát. "Ha marad az eddigi gyakorlat, akkor inkább "puha" eszközöket választhat az EKB, amelyek elsősorban a jegybank és a kormány közötti együttműködés erősítésére vonatkozhatnak" - tette hozzá.

(MTI)