A Hármashegyen épülhet meg a NATO-lokátor - értesült a Népszava Online. A Mecsek déli részén fekvő hegyen jelenleg is található egy meteorológiai radar, ráadásul a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának korábbi jelentése is ezt találta a leginkább kompromisszumos verziónak. Információink szerint az erről szóló tárgyalásokon az is felmerült, hogy Szlovéniába telepítik a radart, cserébe pedig magyar vadászgépek járőröztek volna a szomszédos ország felett.

A Népszava Online információi szerint a Hármashegyen épülhet meg a sok vitát kiváltó NATO-lokátor. Az erről szóló tárgyalásokon is felmerült, hogy a radart nem Magyarországra, hanem Szlovéniába telepítik. Ezt a magyar honvédség úgy "hálálta" volna meg, hogy cserébe magyar vadászgépek járőröztek volna a szomszédos ország felett is.

Ezt a javaslatot később elvetették, noha tapogatózó tárgyalások már voltak a két fél között.

Úgy tudjuk a Fidesz vezetése jelenleg azt támogatná, ha a Hármashegyen épülne meg a lokátor. Itt jelenleg is működik egy meteorológiai radar, valamint több elektrotechnikai eszköz is, ráadásul a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának korábbi jelentése is ezt találta a leginkább kompromisszumos verziónak.

A jelentés szerint a korábbi helyszín, a Tubes előnye az lett volna, hogy magasabb, mint a többi hegy, ezért ott nem kellene hadrendben tartani még két hagyományos gerincradar-századot, illetve réskitöltő radarokat. A Hármashegyen szükség lenne ezekre, viszont az erre fordítható összeg meghatározott.

A tervezett beruházás szempontjából a Hármashegy előnye az lenne, hogy aszfaltút vezet a csúcsra, így a radarállomás meglévő infrastruktúrára való rátelepítése vélhetően nem jelentene többletterhelést a védett természeti területekre.

A lehetséges építési terület egy része egyébként jelenleg is a Honvédelmi Minisztérium kezelésében van.

Márciusban eldőlt, hogy a Tubesen sem lesz radar

Az utolsó bírósági döntés márciusban született az ügyben, akkor a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a tubesi lokátor építési engedélyét jóváhagyó ítéleteket. Az indokolásban kifejtették, hogy jogszabálysértően utasították el a felperesek kifogásait az elsőfokú tárgyalás során. Az első fokú bíróság szerintük ugyanis nem megfelelően járt el, amikor nem jelölt ki szakértőt annak eldöntésére, milyen környezeti és egészségi károkat okozhat a lokátor. A tájékoztatást is elégtelennek ítélték, holott Bocskai István az ítélet után lapunknak elmondta, hogy külön tájékoztatási iroda is működött.

A Fővárosi Bíróság novemberben egyszer már elutasította a pécsiek keresetét, amellyel megtámadták a tervezett radarállomás építési engedélyét. A bíróság akkori álláspontja szerint a légtérvédelmi előnyök arányban állnak a környezetvédelmi hátrányokkal. Korábban az első fokon eljáró katonai építésügyi hatóság, majd pedig másodfokon 2007. június 20-án a honvédelmi miniszter is engedélyezte a Tubes tetején a beruházást. A civilek a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálatát kérték az ügyben.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) az idén januárban felfüggesztette a lokátor megépítésére kiadott engedély végrehajtását arra az időre, amíg nem folytatja le a civilek és a pécsi önkormányzat által kért felülvizsgálati eljárást.

Mindenki megígérte: nem lesz radar Pécs mellett

Az ellenzők egyik legfőbb érve a környezetkárosítás mellett az volt, hogy egy esetleges légicsapás során Pécs különösen veszélyben lenne. A politikusok bal- és jobboldalon egyaránt kiálltak a lokátor ellen. A tavalyi pécsi polgármester választáson kampánytémává is vált az ügy: Szili Katalin és Páva Zsolt is megígérte, hogy megválasztásuk esetén nem lesz radar "Pécs városa felett".

Páva Zsolt győzelme után tiltakozásul fel is költözött egy éjszakára a hegyre. Vele tartott Nagy Csaba alpolgármester, Csizi Péter, Hoppál Péter és Kővári János önkormányzati képviselők is. A virrasztók között feltűnt több gárdaegyenruhás férfi is, akik a helyszínen készült fotók tanúsága szerint együtt melegedtek a tábortűznél Pécs fideszes polgármesterével. Páva Zsolt a Népszava tudósítójának akkor megerősítette: tőlünk teljesen függetlenül valóban megjelent a helyszínen a Magyar Gárda néhány tagja nem hívta őket senki, ott demonstráltak ők is.

A polgármesternek azt mondták, jöttek megvédeni a hegyet, mire ő azt mondta: Hajrá, védjük meg együtt! Az önkormányzat ezzel párhuzamosan sorompóval zárta le a Tubesre vezető utat, így akadályozva az építkezés megkezdését.

Az ügyben Orbán Viktor is megszólalt, miután Páva Zsolt rá hivatkozva azt mondta, hogy a következő kormány nem megy majd szembe a helyiek akaratával. A fideszes pártvezér akkor azt nyilatkozta, hogy a lokátort "nem lehet olyan helyre telepíteni, ahol ezt az emberek nem akarják. Sem a Zengőre, sem a Tubesre".

A Civilek a Mecsekért Mozgalom több "városvédő kirándulást" szervezett a hegyre, ezeken több szocialista politikus, köztük Szili Katalin volt házelnök és Bókay Endre országgyűlési képviselő is részt vett.

Első körben a Zengőre tervezték a lokátort, Sólyom László is tiltakozott ellene

A Pécs környékére tervezett radar ügye évek óta húzódik. Az Orbán-kormány úgy döntött, hogy a Zengőn építik meg lokátort, de a civilek - köztük Sólyom László - ellenállásán megbukott a terv. 2005 decemberében hivatalosan is eldőlt, hogy nem lesz NATO-radar a Zengőn, a kormány ekkor megkezdte az előkészítő munkálatokat a Pécs melletti Tubessel kapcsolatban.

A tubesi terveket megvizsgálta a honvédelmi és a környezetvédelmi tárca is, és mindkét minisztérium úgy látta, hogy a helyszín alkalmas a radarberendezés telepítésére. A lokátor elhelyezését hivatalosan is vállalta az ország, így az új helyszínt Magyarország bejelentette a NATO-nak is.

A honvédelmi minisztérium álláspontja az volt, hogy a Tubesen eddig is volt katonai objektum, a természet- és környezetvédelmi szempontok pedig jól összeegyeztethetőek a nemzetbiztonsági szempontokkal. A hegy nem természetvédelmi terület, nem tartozik az unió által védett NATURA 2000 területhez sem, nincsenek rajta védett növény- illetve állatfajok, és fákat sem kell kiirtani egy esetleges építkezés során.

Az ellenzők szerint viszont a Tubesre tervezett radar túl közel lenne Pécs városához, így egy esetleges légicsapás polgári áldozatokat is szedne, ráadásul a civilek érvelése szerint a környezet is aránytalanul súlyos károkat szenvedne az építkezés miatt. Több civil szervezet és az önkormányzat az összes lehetséges fórumon megtámadta az építési engedélyt, valamint a szaktárca és a kormány döntését is.
(Népszava)