A vészesen felgyorsuló környezetszennyezést és éghajlatváltozást tapasztalva milliárdok nevezhetik könnyű szívvel akár gazembereknek is azon amerikai neokonzervatívokat („neokonokat”) és helyi szolgáikat, akik még most is minden bizonyítékkal és a káros kibocsátás megfékezésére törekvő világ szinte valamennyi kormányával szemben állítják, az emberi tevékenységnek semmi köze ahhoz, ami szemünk előtt játszódik le. Azaz a világ tönkretétele. Hogyne: nekik az az érdekük, hogy az ipari szférát ne korlátozzák adókkal, és a multik korlátlanul tüntessék el Földünkön szinte a már csak mutatóban sem igen maradt érintetlen fehér foltokat is.
A hét elején a Hírtévén egy idős néni mondta a kamerába: 75 évet élt, de ilyen pusztító vihart még nem látott. Vihar, forgószél, elemi erővel tomboló áradások. Nyomukban tönkrement életek, fedél nélküli, vízzel borított házak, bűzlő iszap, rajokban támadó szúnyogok.
De megjelent valami, ami erőt ad és erőt adhat, akik annak fogytán vannak: az összefogás. A katonaság, a rendőrség, a határőrség, önkéntesek, gárdisták, segélyszervezetek, ingyen játszó művészek, a kiüresedett pénztárcájának mélyére nyúló emberek határon innen és határon túl, beleértve Erdélyt és a Felvidéket, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság: együtt, szó szerint vállvetve igyekeznek mindent megtenni a csapások következményeinek enyhítésére és a segítség nyújtására.
A politikusok is. Megjelentek az ellen-Hagyók, mint – és bocsánat a terjedelem miatt kiragadott egyetlen példáért – Selmeczi Gabriella országgyűlési képviselő, aki a Tükörhegyen több teherautónyi segélyt gyűjtött össze az árvíz- és viharkárosultaknak, videokapcsolatot teremtve adakozók és károsultak között. Amellett, hogy a képviselőnő kéthavi fizetésével, hatszázezer forinttal is a sorscsapás áldozatai segítségére sietett.
Miközben a világ figyelme a Mexikói-öböl felé fordul, ahol a felelőtlen olajmulti, a BP hibájából ölték meg talán nemzedékekre az élővilágot és sok ezrek életformáját, ideje lenne ha a világ tudatában lenne, ami ott történt, az már öt évtizede mindennapos jelenség Nigériában, a Niger deltájában, ahol az ott olajat kitermelő multik halottá változtatták milliók otthonát. És figyelne arra, mi történik Ludányhalásziban, Borsodban, a Visztula partján.
Most már valóban eljött az ideje, hogy a katasztrófák levét szó szerint ivó emberiség végre egy hatalmasat vágjon az azokat okozó multik fejére. De úgy, hogy egyszer a csont is reccsenjen.
Lovas István - MN Képeslap
