Régóta ismert, hogy a szoptatott kisbabák körében egyes megbetegedések ritkábban fordulnak elő, ide tartoznak például a mellkas és a fül fertőzései. Az eddigi tudományos kutatások szerint a szoptatás hosszútávon csökkenti az elhízás, a magas vérnyomás, az ekcéma és az asztma kialakulásának kockázatát is. A WHO a csecsemő hat hónapos koráig kizárólagos szoptatást javasol.

"Most először sikerült azt kimutatni, hogy az anyatej olyan genetikai útvonalakat indít be, amelyek különböznek a tápszerrel táplált csecsemők esetében" - mondta el Sharon Donovan, az amerikai Illinois Egyetem táplálkozástan professzora, a vizsgálat vezetője az AFP-nek. "Az újszülöttek tápcsatornája jelentős változáson megy keresztül a táplálás hatására. Az anyatejre adott válasz sokkal erőteljesebb, mint a tápszerre adott válasz - ez azt sugallja, hogy az anyatej aktív összetevői fontos szerepet játszanak ebben."

A kutatók vizsgálatukba 22 egészséges csecsemő vontak be, közülük tizenkettőt szoptattak, míg tízet tápszerrel tápláltak. A csecsemők székletéből izolálták a lelökődött bélhámsejteket, majd összehasonlították a gének kifejeződését a két csoportban.

"Bár a tudomány már évtizedek óta tisztában van az anyatejes táplálás fontosságával, az viszont nem volt ismert, hogyan védi meg az anyatej a csecsemőt, és hogyan szabályozza a bélrendszer fejlődését" - nyilatkozta a kutatónő. Donovan csapatával jelenleg azt próbálja kimutatni, miben különbözik a szoptatott és a tápszerrel táplált csecsemők bélflórája. Hamarosan teljes egészében megismerhetjük, mi történik egy csecsemőben - az étrendtől a bélbaktériumokon át egészen az aktivált génekig.

A kutatók azt remélik, hogy az eredmények segítenek egy olyan csecsemőtápszer kifejlesztésében, amely ugyanúgy erősíti az immunrendszert, mint az anyatej, és amely a gének szintjén hoz létre változásokat a bélben.

A cikk az American Journal of Physiology, Gastrointestinal and Liver Physiology szakfolyóirat legfrissebb számában jelent meg.