A szakértői szintű hétfői tanácskozást két nem állandó BT-tag, Törökország és Brazília kérte, amelyek nemrég megállapodást kötöttek Iránnal dúsított urán cseréjéről. Állításuk szerint ez a teheráni megállapodás fölöslegessé teszi az Irán elleni szankciókat. A nyugati hatalmaknak azonban az a véleménye, hogy Iránnak pusztán a szankciók elkerülése a célja ezzel a megállapodással.

Ankara és Brazíliaváros azt szerette volna, ha a BT tartana egy nyílt tanácskozást is az ügyben a szavazás előtt, de ebben nem volt közmegegyezés a tagok között hétfőn, így abban állapodtak meg, hogy közép-európai idő szerint kedden 16 órakor is tartanak egy zárt ajtók mögötti ülést, akkor már nagyköveti szinten.

A tervezetet Törökország, Brazília és Libanon valószínűleg nem fogja megszavazni, de nem állandó tagokként egyiküknek sincs vétójoga. Nyugati diplomaták szerint a többi 12 tagország viszont mind megszavazza azt.

A határozattervezet végső verziója, amelynek másolatát megszerezte az amerikai AP hírügynökség, megtilt Iránnak "minden olyan tevékenységet, amely atomfegyvert célba juttatni képes ballisztikus rakétával kapcsolatos", bizonyos kényes tevékenységekbe - például az uránbányászatba - történő mindenféle külföldi befektetést, és minden olyan fegyver vásárlását, amely a súlyosabb kategóriákba tartozik, például harci helikopterekét, harckocsikét vagy rakétákét.

A határozattervezet lehetővé teszi, hogy nemzetközi vizeken ellenőrizzék az iráni hadihajókat. A tervezetben újabb iráni személyiségeket és intézményeket szankcionálnának, mint például a Forradalmi Gárda elitalakulat tagjait, intézményeit, befagyasztanának további, külföldön lévő iráni javakat, de ezek köréről még vita folyik, és ha kedden nem lesz róla megállapodás, akkor az késleltetheti a szavazást.

(MTI)