A legfrissebb megyei adatok szerint ötből kettő baranyai szakmunkástanuló egy évvel az iskola elvégzése után már biztosan nem a szakmájában dolgozik, ha dolgozik egyáltalán. A kétkezi szakmát választók körében nem csak a pályaelhagyók aránya igen magas, hanem azoké is, akik nem a szakmájuknak, hanem inkább eddigi lakóhelyüknek fordítanak hátat, és inkább a fővárosban vagy az ország északnyugati megyéiben próbálnak munkához jutni. De nem sokkal jobb a helyzet a felsőfokú végzettségűek esetében sem.
Az immár évek óta folyamatos munka-erőpiaci pangás – a megyében a létszámát a megrendelésállományához igazító Elcoteqen kívül régóta nincs olyan foglalkoztató, amelyik százas nagyságrendben venne fel embereket – mellett a fizetések alakulása is táplálja a különösen a fiatalok körében egyre gyakoribb elvándorlást. Ezt támasztja alá a Workania állásportál működtetette www.merces.hu által készített fizetési felmérés, amely legutóbbi kutatásában azt vizsgálta, hogy 2010 második negyedévében milyenek voltak az átlagfizetések az ország különböző megyéiben. A térképen ábrázolt összeállításból jól látható, hogy a baranyai bruttó átlagbér nem csak a fővárosi, Fejér vagy Győr-Moson Sopron megyei átlagtól marad el jelentősen, hanem az országos átlagtól is. Megyénk a középmezőny hátsó felében található, és az sem jelent vigaszt, hogy a régió két másik megyéje mögöttünk található.
Az egyre jellemzőbb munka és pénz motiválta elvándorlás egyértelmű felelőse az a tény: a kvalifikált szakmákban nem ritka, hogy az erősebb gazdaságú térségekben dupla annyi fizetést is kínálnak. Főként ha hiány mutatkozik szakemberekben, például CNC-esztergályosban, ács-állványozóban, műszerészben – ők jó eséllyel számíthatnak erre. Hasonló a helyzet a külföldi munkavállalással, volt olyan képzési kurzus, ahol a vizsgát követően a csontozónak tanuló emberek nyolcvan százaléka azonnal külföldre (Angliába, Hollandiába) ment dolgozni a jobb fizetés reményében.
További részletek a csütörtöki Dunántúli Naplóban.
(BAMA)