Pénteken elhunyt José Saramago portugál író, akinek közel egy tucat könyve magyar nyelven is napvilágot látott. A Nobel-díjas (1998) alkotó korábban összerúgta a patkót a katolikus egyházzal, majd életének utolsó évtizedében Izrael megszálló politikájának bírálata miatt a cionistákkal hadakozott. Önként elhagyta hazáját, egy spanyol szigeten élt és halt meg, de Portugália most nemzeti hősnek kijáró temetésben részesíti.
Nyolcvanhét éves korában pénteken reggel elhunyt José Saramago portugál író, színpadi szerző és publicista. A Lisszabontól mintegy 100 kilométerre északra levő Azinhaga kis portugál falu és Lanzarote sziget nevét a világ akkor tanulta meg igazából, amikor Saramago 1998-ban megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Az egyik legismertebb portugál 1922-ben született egy José de Suza nevű szegényparaszt fiaként. Kétéves volt, amikor Azinhaga falucskából szülei a jobb és könnyebb megélhetés reményében Lisszabonba költöztek. Apja a fővárosban rendőrként kereste meg a család kenyerét.
Szülei otthonában egyetlen könyv sem volt, s az első kötetet Saramago vásárolta magának 19 éves korában. Géplakatos inasnak adták, kitanulta a szakmát, s egészen az 1950-es évekig munkásként dolgozott. Esténként autodidakta módon tanulmányozta a történelmet, miközben színházi előadásokra és fölolvasásokra is járt. Ekkortól kezdett kéziratokat küldözgetni a fővárosi és a vidéki újságszerkesztőségekbe és kiadókba. Időnként egyes kiadók már lektori munkával is megbízták.
Saramago az irodalmi sikerei kezdetével nagyjából egy időben a politikai küzdelmekbe is bevetette magát. 1969-ben belépett a Portugál Kommunista Pártba. A géplakatosság után a Diário de Notícias című lisszaboni napilap igazgatója lett. Szókimondása és hangoztatott kommunista mivolta miatt a legfelsőbb portugál politikai élet és a katolikus egyház megakadályozta, hogy Saramago az 1993-ban megjelent Jézus Krisztus Evangéliuma című könyvével induljon az Európai Irodalmi Díjért folyó megmérettetésen. Az egész életében forrófejű író erre mérgében végleg eltávozott hazájából, s spanyol újságírónő nejével együtt a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek legkisebbjén, Lanzarotén telepedett le.
Lanzarote szigeti otthonában érte a halál rövid szenvedés után 2010. június 18-án reggel. José Saramago fehérvérűségben halt meg, s holttestét szombaton a portugál légierő egyik repülőgépe szállította haza Portugáliába. A lisszaboni kormány nemzeti hősnek kijáró temetésben részesíti, s halála miatt kétnapos gyászt rendelt el.
Saramago legtöbb művét Izraelben Mirjám Tivon ültette át héber nyelvre, így többek között a Kőtutaj, Halálszünet, Jézus Krisztus Evangéliuma, Vakság, A kolostor története és az Eltűnt sziget című regényét. A portugál író azzal vívta ki a cionisták haragját, hogy 2002-ben több neves európai író és parlamenti képviselő társaságában ellátogatott az Izrael által megszállt palesztin területekre, majd az ott szerzett élményeinek hatására kijelentette: „Ezentúl a zsidók nem érdemlik meg a világ rokonszenvét a holokauszt szenvedései miatt”. A nyomaték kedvéért a megszálló izraeli hadsereg tevékenységét a második világháborús német táborokban elkövetett tettekhez hasonlította. Abraham Foxman, a Rágalmazás Elleni Liga elnöke rögtön antiszemitának nyilvánította a portugál írót, mondván: „José Saramago megnyilatkozása a zsidókról uszító, agresszív és nagyfokú tudatlanságról tanúskodik”.
Saramago Lanzarote szigeti otthonában
José Saramago Magyarországon is igen népszerű író. Kőtutaj című regényét már jó egy évtizeddel a Nobel-díja előtt megjelentette magyarul a Magvető Könyvkiadó. 1997-ben látott napvilágot a Lisszabon ostromának históriája című történelmi regénye az Íbisz Kiadónál, majd rá egy esztendőre a Vakság című az Európa Kiadónál. A katolikus egyház haragját kiváltó, s portugálul 1993-ban megjelent Jézus Krisztus Evangéliumát magyarul ugyancsak az Európa Könyvkiadó jelentette meg, 2000-ben.
Magyarországon már közel egy tucat Saramago-könyv jelent meg, amikor a Nobel-díjas portugál író úgy döntött, hogy magyar rajongóit személyes látogatásával is megtiszteli. Az idén tavasszal szándékozott ellátogatni Budapestre, már mindent egyeztetett a vendéglátókkal, de szándékában megakadályozta az ekkor már egyre súlyosbodó betegsége.
Hering József – Kuruc.info
