Történetünk elég régen, 1944. október 22-én kezdődik. A Nyíregyházát elfoglaló orosz csapatok elől a X/I. számú tábori kórház (kórházvonat) vonult vissza Nyíregyháza-Mátészalka felől a vásárosnaményi állomásra, és Csap felé tartott. A pár nap itt tartózkodás alatt 11 magyar és egy német sebesült katona adta vissza lelkét teremtőjének ezen a vonaton, őket az akkor még működő temetőben elhantolták. A temetésről az akkori szabályoknak megfelelően hivatalos jegyzőkönyv készült, amely tartalmazta a sírok pontos helyzetét is.


Bár a hősi halottakat mindig központilag anyakönyvezték – Budapesten – ezt a Honvédelem 22. számú osztálya intézte – Vesztességi Osztály –, mégis Székely Mózes István nevű hősi halottat Vásárosnaményban is anyakönyvezték, adatai jelenleg is megtalálhatók a Vásárosnamény Római Katolikus Plébánián: Halottak Anyakönyve 1. Kötet 1927. január 1. – 1982. december 31., lapszám: 35, sorszám: 17, halálozási év, hó, nap: 1944. október 22.

Aztán 20 évig a sírokat a temetőbe látogató emberek gondozták, azonban a fejfák elkorhadtak. 1964-ben adakozásból a Római Katolikus egyház csináltatott mindegyik sírhantra egyforma vaskeresztet, HŐSI HALOTT felirattal. Erről az akkori plébános a Historia Domus-ban tesz említést, valamint leírja a sírok pontos elhelyezkedését is.


Évek teltével a sírok gondozása lassan elmaradt, a temetőt lezárták, a hősök egy időre a gulyáskommunizmus miatt is feledésbe merültek.

2002-ben, egy tényfeltárás során bukkantunk a sírokra; a gaz és gyom teljesen belepte már őket, keresztjeik elrozsdásodtak. Ekkor kezdtük megszemélyesíteni a hősöket és a hadtörténeti irattár segítségével hamarosan a 11 magyar honvéd közül 8-nak a nevét, egykori hovatartozását (honnan vonult be, alakulatát) is megtudhattuk. 2005- től rendszeresen gondoztuk, ápoltuk a sírokat, és minden halottak napján jutott rájuk pár szál virág és egy mécses. 2008-ban az akkor frissen megalakult Jobbik-alapszervezet tagjai vállalták a sírok gondozását és elhatározták, hogy valamilyen formában emléket állítanak ezeknek a hősi halált halt katonáknak.

2008 őszén részben felújítottuk a vaskereszteket, rendbe hoztuk a sírok környezetét is és halottak napi megemlékezést tartottunk, melynek keretében az akkori plébános megszentelte a katonasírokat és velünk imádkozott a hősökért.


2009-ben sem feledkeztünk meg róluk, többször lekaszáltuk a füvet, virágot, koszorút, mécsest vittünk a sírokra.

Az idén is hasonlóan képzeltük el, de sajnos történt valami. Nemrég láttuk, hogy ismét gyomos, gazos a terület, ezért elhatároztuk, hogy megtisztítjuk. A mai napon kimentem a régi elhagyott temetőbe, hogy felmérjem, mire lesz szükségünk, és nem hittem a szememnek. Valaki vagy valakik lekaszálták a füvet, újrafestették a kereszteket, és nagyon szépen rendbehozták a környezetét is. De sajnos tettek mást is, olyat, ami megbocsáthatatlan: meggyalázták e hősök emlékét. A sírok közé egy emlékművet emeltek, rajta vörös csillag és felirat: „ISMERETLEN SZOVJET KATONÁK”. Lehet-e ennél nagyobb sértést, gyalázatot elkövetni, a szovjet csapatok ellen vívott harcban megsebesült majd elhunyt magyar katonák emléke ellen? Lezárt temetőbe emlékművet állítanak teljesen illegálisan, az ott nyugvó magyar katonákat szovjetnek nevezik, az emlékműre tiltott önkényuralmi jelképet festenek valakik.


Kérdezem én, hogyan történhet ez meg? Ki vagy kik veszik maguknak a bátorságot ahhoz, hogy ilyen arcátlan módon bánjanak halott katonák emlékével és nyughelyével? Arra is gondoltunk, hogy a jószándékú tudatlanság és a tájékozatlanság folytán tévedtek, valakik, ha ez így van akkor a bűnük jóvátehető és megbocsátható. Ahhoz, hogy az emlékmű valós adatokat tartalmazzon, minden segítséget megadunk. Ha viszont tudták, hogy valótlan, amit kőbe véstek és mégis megtették, az megbocsáthatatlan. A vörös csillag egy önkényuralmon alapuló, átkos korszak jelképe és egyben tiltott is, s mint ilyen, a használata a temetőben nemcsak elfogadhatatlan, de jogsértő is. Fényképekkel tudjuk bizonyítani, hogy nemrégiben a betonförmedvény még ott sem volt, irattári dokumentumokkal pedig azt, hogy az ott nyugvó katonák magyarok, és 8-nak a nevét, rendfokozatát is ismerjük.


Az emlékmű megépítését, mivel egyrészt valótlan adatokat tartalmaz, másrészről pedig tiltott önkényuralmi jelképet, provokációnak tartjuk a magyar nemzet ellen, mind az itt nyugvó hősök emléke ellen. Az emlékművet állító ismeretlenek ellen pedig feljelentést teszünk minden létező és illetékes hatóságnál. Nem fogjuk eltűrni, hogy a hazáért hősi halált halt, magyar földbe eltemetett hős honvédek emlékét ilyen ocsmány módon meggyalázzák!

A Jobbik Magyarországért Mozgalom
Vásárosnaményi Alapszervezetének nevében

ifj. Bertics Mihály
elnök